|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 7 hónapja
|
|
|
2009. november 30. Hétfő
Jézus így szólt: „Mert mondom nektek: nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!”
Máté 23:39
(Zsolt 63:8; Jel 1:13,17–18; Máté 23:37–39; Zak 2:10–17)
Jézus itt Izrael népéhez szólt arról az adventrõl, amikor végre õk is felismerik benne a Messiást. Felismerik – hiszen erre Istentõl van ígéretük –, hogy Jézusban maga az Örökkévaló van jelen. Ahogyan az õ számukra, a mi számunkra is csak Krisztus keresztjén áttekintve látható Isten szíve közepe: szeretetének mélysége.
BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 7 hónapja
|
|
|
2009. december 1. Kedd
„A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké.”
5. Mózes 29:28
(Ef 5:14; Jel 2:12–17; Zak 4:1–14)
A természet- és az orvostudomány mára sok „titkot” megfejtett, míg más titkok határait még csak feszegeti, de minden tudás mélysége csakis a teremtõ Istené. Ahogy igénk mondja, a kinyilatkoztatás által azonban megismerhetjük az életünk és üdvösségünk szempontjából döntõ dolgokat – mi és gyermekeink is. Törvényét és evangéliumát a Szentírásban adja nekünk Isten. A testté lett Ige, Krisztus választ ad arra, hogy mi az élet értelme, miként találhatjuk meg Istent, és hogy mi (azaz ki) vár ránk, ha e földi élet véget ér. Az úrvacsorai szentségben pedig a bûnbocsánat ajándéka a miénk.
BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 7 hónapja
|
|
|
2009. december 2. Szerda
„Az Úr így szólt Mózeshez: Megnyerted jóindulatomat, és név szerint ismerlek.”
2. Mózes 33:17
(Ef 4:7; Jel 2:1–7; Zak 5:1–11)
Életünk során hányszor kell bemutatkoznunk… Hányféle adatot kell megadnunk, hogy egyáltalán „érdemben” foglalkozzon velünk egy ügyintézõ – a jóindulatáról nem is beszélve… Istennél nincs szükség erre. Jézus is mindig személyesen szólítja meg az evangéliumban a hozzá fordulót. Nem tömeg vagyunk számára, hanem az az „egy”, akihez van türelme, akire figyel, akihez szeretetével odafordul. Ahogy szüleinknek sem kell bemutatkoznunk, úgy Atyánk is ismer minket név szerint. Nemcsak nagy prófétáját, Mózest, de engem, téged, a „kicsiket” is. Hozzánk való jóindulata meg nem érdemelt dolog, de Jézus földre jöttében valóság!
BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 7 hónapja
|
|
|
2009. december 3. Csütörtök
Jézus Krisztus mondja: „Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek.”
János 15:3–4
(Ez 37:23; 2Kor 5:1–10; Zak 6:1–8)
A fenti igehellyel „párhuzamos ige”, az Ezékiel 37:23, Isten ígérete; Ezékiel próféta által megszabadításról, megtisztításról szól. Népe leszünk, ígéri az Úr.
Jézus Krisztus az igazi szõlõtõrõl tanítva az övéit a tõle hallott – és megtartott – ige tisztító erejérõl biztosít. Isten megtartotta ígéretét, megcselekedte azt, amit nem érdemeltünk meg: szabadítót küldött. Jézus születése, minden egyes szava, cselekedete, halála és feltámadása értünk, a mi „tisztításunkért” történt. Jézus az atyai házba vezet vissza bennünket: benne maradva hazatalálunk otthonunkba.
BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 7 hónapja
|
|
|
2009. december 4. Péntek
„Igazságot szolgáltat népének az Úr, és megkönyörül szolgáin.”
Zsoltárok 135:14
(Luk 18:7–8; Luk 22:66–71; Zak 6:9–15)
Nehéz idõkben hangzik ez a biztatás. Sok minden borzolja napjainkban a kedélyeket, amit nem értünk. Elég csak egy esti híradót végignézni: az aktuális politikától kezdve a természeti katasztrófákig, gyilkosságokig, járványokig mindenrõl tudósítanak – és a keresztyén ember töpreng, hogy miért is van ez így. Hol az igazság? Isten népe azonban nem adhatja át magát a csüggedésnek. Az az Isten védelmezi ma is, aki a zsoltárszerzõ idején is megmutatta hatalmát, dicsõségét! Nincs okunk félni, ellenben szilárd okunk van hinni és bízni a minket mindig megsegítõ Istenben.
BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 7 hónapja
|
|
|
2009. december 5. Szombat
„A samaritánus pedig, amikor meglátta a kifosztott és megvert embert, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette õt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta.”
Lukács 10:33–34
(Jer 8:21–22; 1Thessz 4:13–18; Zak 7:1–14)
Meglátta: ez az elsõ cselekvés, amelyet a samaritánustól meg kell tanulunk. Meglátni a másik (a bajba jutott) embert – már itt elakadunk… Lelkileg és testileg kifosztott, „út mentén vérzõ” emberek élnek közöttünk, akiket nem is veszünk észre. Meglátni, megszánni és odamenni: ahogyan Jézus tette és teszi minden, az „út szélén ülõ” elveszett, reménytelen emberrel. Ahogy velünk is teszi, és felsegít…
BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
