|
Kegyelem, napról - napra 13 éve, 5 hónapja
|
|
|
2011. január 24. Hétfõ
„Ne tartsatok vissza, hiszen az Úr szerencséssé tette utamat.”
1.Mózes 24:56
(Luk 5:5; Mt 8:5–13; Róm 1:14–17; Zsolt 77)
Eliézer szavai ezek, akit Ábrahám Istenre hagyatkozó hittel küldött a távoli tájon élõ rokonokhoz, hogy onnan hozzon feleséget Izsáknak. Eliézer tele volt kétségekkel, nem látta biztosítva küldetése sikerét. Aggodalmait fölváltotta a hit bizonyossága, amikor jelet kért és kapott Istentõl. Szerencsérõl beszél, de nem a sors kedvezõ alakulására gondol, hanem Isten cselekvésére. Egyéni és közösségi életünk szálai Isten kezében futnak össze, õ adhat áldást terveinkre, de sokkal többet is várhatunk tõle: örök üdvösséget Jézus Krisztus által.
A nap éneke:
AZ ÜDV
1. Az üdv, mit Krisztus Jézus ad,
Örök, teljes, szabad.
E szent örökséget,
Szívem, fogadd el teljesen!
2. Bízzál az Úr szavába’ hűn,
Mert kételkedni bűn!
Az Isten többet adni kész,
Mint hinné emberész.
3. Az Ige tisztán hirdeti,
S az Úr hű, higgy Neki,
Hogy teljes váltságot hozott,
Megváltó Krisztusod.
4. Váltsághalála, élete,
Lelkének szent tüze
Művét mind benned végezi,
Míg végbe nem viszi.
5. Úr Jézus, szívem itt hozom,
Tenéked áldozom.
Benned teljes szívből hiszek,
Rólad vallást teszek!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Kegyelem, napról - napra 13 éve, 5 hónapja
|
|
|
2011. január 25. Kedd
„A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon.”
Kolossé 3:16
(2Krón 5:13–14; 1Kir 17:8–16; 1Móz 11:1–9)
A gazdagsághoz általában fukarság társul, de aki Isten szerint gazdag, az olyan, mint a gyümölcstõl roskadó fa, mely mindenkinek kínálja édes termését. Ha Krisztus beszéde tölti be a szívünket, akkor nem keserûségünket és panaszainkat zúdítjuk a körülöttünk élõkre, mert van másokat gazdagító mondanivalónk. Napjainkban különösen is szükség van igazi evangélistákra, örömhordozókra.
A nap verse:
TUDSZ-E VALAMI JÓT?
Szerző: Túrmezei Erzsébet
Kérdést őrizgetek szívemben.
Kérdője rég elköltözött.
De milliók szomjúsága, reményes
rejtőzik tréfás kérdése mögött.
Mert olyan emberi jóhírre várni!
Derűs mosollyal egyet tudakolt,
ha beléptem: „Tudsz-e valami jót?
Mert ha nem, hát találj ki!"
Tudtam valami jót. Kitalálni se kellett.
Betegágya, halálos ágya mellett
az a jó hír volt az erő, a béke,
utolsó, boldog menedéke,
szenvedést beragyogó, drága cél,
örökké új örömhír: Jézus él!
„Tudsz-e valami jót?" - visszahangzik
egyre benne.
Tudok! Azóta sem kell
bús bajpostának lennem,
fénytelen szeműek közt fénytelen
szívvel mennem.
Örömmondó lehetek
énekkel, tettel, szóval,
jóhírre szomjazókat itatva örök jóval,
szeretni és szolgálni szent, új erőt adóval,
bánatot oszlatóval, szívet vigasztalóval!
Évek hulló levelét űzheti szél.
Örök tavaszi jóhír énekel a szívemben
Diadalmasan, frissen: Jézus él!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Kegyelem, napról - napra 13 éve, 5 hónapja
|
|
|
2011. január 26. Szerda
„Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.”
Zsoltárok 139:3
(Zsid 10:35; Ruth 1:1–21; 1Móz 12:1–9)
Isten úgy törõdik velünk, ahogy a gondoskodó szülõ munka közben is a szeme sarkából figyelemmel kíséri csetlõ-botló gyermekét. Üdvösségünket munkálva sem hanyagolja el apró-cseprõ ügyeinket, mert õ tudja, hogy a lényeg mindig a részletekben rejlik. Vigasztaló tudat, hogy nem csak gonosz szándékú emberek megfigyelésének vagyunk kitéve – Urunk szelíd szeme ránk tekint, ha roskadunk, ha bûnös úton járunk, és akkor is, ha úgy érezzük, hogy már senki sem törõdik velünk.
A nap éneke:
SZELÍD SZEMED ÚR JÉZUS
1. Szelíd szemed, Úr Jézus,
Jól látja minden vétkemet;
Személyemet ne vesse meg
Szelíd szemed, Úr Jézus!
2. Szelíd szemed, Úr Jézus,
Tekintsen rám, ha roskadok;
Adjon békét, bocsánatot
Szelíd szemed, Úr Jézus!
3. Szelíd szemed, Úr Jézus,
Tudom, hogy vádat is emel;
Vétkeztem én, ítéljen el
Szelíd szemed, Úr Jézus!
4. Szelíd szemed, Úr Jézus,
Elítél bár, lásd, én megint
Csak várom, hogy majd rám tekint
Szelíd szemed, Úr Jézus!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Kegyelem, napról - napra 13 éve, 5 hónapja
|
|
|
2011. január 27. Csütörtök
„Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk.”
Filippi 3:20
(Zsolt 103:15–16; ApCsel 13:42–52; 1Móz 12:10–20)
Normális esetben egy állam megkülönböztetett módon védi saját polgárainak jogait az idegenekkel szemben. Manapság gyakran ennek az ellenkezõjét tapasztaljuk. Megtörténik, hogy a politikacsinálók csorbítják alapvetõ jogainkat, mert több elõnyhöz juttatják a külföldi befektetõket, mint a haza polgárait. Pál apostol, aki beleszületett a sok elõnnyel járó római polgárságba, mindennél többre értékeli a Krisztus vére árán szerzett mennyei polgárságot. Biztosak lehetünk abban, hogy Krisztus nem hagyja el övéit; aki benne hisz, elvehetetlen jogot nyer az örök üdvösségre.
A nap éneke:
FELFELÉ SZÁRNYAL A LÉLEK
1. Felfelé szárnyal a lélek,
Bár a bűnöm idevon.
Hívja lelkem örök élet,
Megtalálni szép honom.
Jézusommal hazaérek,
Ő segíthet egyedül.
Mert halála adott éltet:
Éj homálya kiderül.
2. Felfelé szárnyal a lélek
Földi kín nyűge alól,
Hol gyötör, sajog a mély seb,
S tested égve lehajol.
Jézusodhoz hazatérve
Földi bú-baj elenyész.
Bízva nézz szíve sebére:
Üdvöd útja Vele kész.
3. Felfelé szárnyal a lélek,
Égre törve, keresőn,
Jézus adta örök élet
Fényhonába repesőn.
Angyalének dala zendül
Harsonával odafent,
Lelkem éled az örömtül,
S mindörökre Vele zeng.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Kegyelem, napról - napra 13 éve, 5 hónapja
|
|
|
2011. január 28. Péntek
„Áldott legyen Isten, mert elküldötte angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak.”
Dániel 3:28
(ApCsel 12:11; Lk 4:22–30; 1Móz 13:1–18)
Sadrak, Mésak és Abednegó a teljes reménytelenség ellenére is bízott Isten szabadításában. Nem szabtak feltételt Istennek, mondván: „Hiszünk benne, ha megszabadít.” Hitüket így vallották meg: Isten megszabadíthat minket, de ha nem tenné is, mi nem imádunk mást. Tudunk-e mi is ilyen hittel Istenre hagyatkozni életünk nehéz helyzeteiben? Istenbe vetett hitünk feltétel nélküli vállalása a leghatásosabb misszió. Lám, a kivégzést elrendelõ király ad hálát Istennek a foglyok szabadulásáért.
A nap éneke:
MEGSZABADÍTOTT
1. Szeret az Isten, megszabadított!
Szeret az Isten még engem is.
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.
2. Bűnök rablánca kötözött engem,
Bűnök rablánca, Ő tépte szét!
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.
3. Halál várt énrám, a bűnnek zsoldja!
Halál várt énrám, örök halál.
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.
4. Elküldte Jézust, a hű Megváltót.
Elküldte Jézust, s szabaddá tett!
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.
5. Kegyelme hívott szent Igéjével,
Kegyelme hívott Szentlelkével.
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Kegyelem, napról - napra 13 éve, 5 hónapja
|
|
|
2011. január 29. Szombat
„Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.”
Jakab 3:10
(Zsolt 150:6; Jel 15:1–4; 1Móz 14:1–16)
Gondolataink kifejezésének csodálatos eszköze, a beszéd nagyon szélsõséges formákban jelenhet meg. A szépirodalomban és a közéletben polgárjogot nyertek a trágár szavak. Gyakran áldás és átok két végpontja között ingadozunk, attól függõen, hogy milyen hatás alatt állunk, vagy éppen kivel beszélünk. Nem kellene, hogy így legyen – sóhajt fel az apostol. De hogyan lehet másképp? Krisztus által! Róla mondja az ige: „…mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetõzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.” (1Pt 2:23)
A nap éneke:
DICSÉRI SZÍVEM AJKAM
1. Dicséri, áldja szüntelen
Jézust a szívem, ajkam.
Amit Ő művelt énvelem,
Amit Ő végzett rajtam,
Azt némán el nem hallgatom,
Ki jártam könnyes utakon,
Csodáit zengem vígan,
Hirdetem boldogan.
2. Rég koldus voltam, úttalan,
Jézusban kincset leltem,
Utamnak drága célja van,
Betölti fénnyel lelkem:
A kincset széjjelosztani
És Róla jó hírt mondani,
Szolgálat boldog útja,
Szent küldetésem ez.
3. Szolgállak Téged szüntelen,
Jézusom, fénylő hajnal,
Törölve fájó könnyeket,
Harcolva búval, bajjal,
Míg utam hozzád el nem ér,
Hol nincs árnyék, eltölt a fény,
Mert színről színre látom
Tündöklő arcodat.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
