|
2011. május 14. szombat 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„Jézus felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és nagy csend lett.”
Máté 8:26
(Zsolt 40:18; Jn 14:1–6; Péld 2:1–22)
Amíg nem találkozom Isten szeretetével, irgalmasságával, az én lelkemben is nagy vihar dúl. De ha Jézus ott van életem hajójában, akkor hatalommal parancsol, és békességes csendet teremt. Elkezdek hozzá igazodni, elrendezi a rendetlenséget a lelkemben, felismerem elhívását, s így hasonló indulattal lehetek embertársaim felé, mint õ volt. Az örök élet perspektívája pedig felkészít az elmenetelre is, de még inkább: a megérkezésre.
A nap éneke:
ÉLTÜNK ZAJLÓ, NAGY TENGERÉN
1. Éltünk zajló, nagy tengerén
Küzdünk az örvények mélyén,
Vad hullám csapdos szüntelen;
Jaj, elfog gyötrő félelem:
Küzdésben telt el oly sok év
Vaj’ hol vár csendes, biztos rév?
2. Azt kérdem gyenge sóhajjal:
Ki küzd meg értem a bajjal?
Ó, ki nyújt nékem új reményt?
Éj sötétjében ki gyújt fényt?
Ha süllyedek, ki emel fel,
S a vihart ki állítja el?
3. A habok ha tajtékzanak
És már-már elborítanak,
Te bizton jársz a tengeren,
Én Krisztusom, én Mesterem!
Meghallod segélykérésem,
S visszaadod reménységem.
4. Bősz hullám csaphat és vághat,
Ha velem vagy, mit sem árthat.
Mint Isten-ember parancsolsz,
És elég, ha csak egyet szólsz:
Vad vihar tüstént elcsitul,
Tajtékzó hullám elsimul.
5. Minden baj közt Te vagy vélem,
Jársz velem a nagy veszélyben.
Sok szenvedésem csillapítsd,
Kishitű szívem bátorítsd!
Hadd fogjam meg mentő kezed:
Ez áld, véd és üdvre vezet!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. május 15. vasárnap 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„Segít a Lélek a mi erõtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” Róma 8:26
(Zsolt 12:6; Jn 15:1–8; 1Jn 5:1–4; Zsolt 103)
A kõvetkezõ hét alaphangja az öröm.
Jubilate! Örvendjetek! – szólnak majd a hét igéi is.
Miért? Mert Jézus feltámadt, s mi új teremtések vagyunk, letehettük régi életünk terheit, s egy újat kezdhettünk. Mégis olyan gyengének érzem magam. Felmerül bennem a kérdés: valóban újjá lettem-e? Pálnak is problémát jelentett erõtlensége. De tudta, hogy nem az õ szavakkal kimondott imádsága a döntõ, hanem legbensõbb lényének szavak nélküli Istenre hagyatkozása, a szívében lakozást vett Szentlélek fohászkodása.
A nap éneke:
ÁLDD LELKEM ISTENED
1. Áldd, lelkem, Istened, dicsérd e szent nevet,
Jóságát hanyagul el ne feledd!
Eltörli bűnödet, megváltja életed,
Irgalma bekötöz minden sebet.
Oly nagy az ég kicsi földünk felett,
Még nagyobb Istenben a szeretet.
Nem bűneink szerint bánt most velünk megint.
Jósága igazabb hűségre int.
2. Réti virág ma él, fújja az őszi szél.
Holnap már lekonyul, semmit sem ér.
Napjaink, mint a por szállnak, a szél sodor.
Sok földi hatalom nincs már sehol.
Oly nagy az ég kicsi földünk felett,
Még nagyobb Istenben a szeretet.
Porunkig lehajol, az ítélet alól
Felmentő kegyelem igéje szól.
3. Felséges Isten Ő, a fény és az erő.
Életünk tavasza csak Tőle jő.
Áldja Őt szép zene, angyalok éneke,
Menny és föld öröme, dicsérete.
Oly nagy az ég kicsi földünk felett,
Még nagyobb Istenben a szeretet.
Áldjuk hát mi is Őt! Tőle kapunk erőt
Szolgálni szerető színe előtt.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz: 2011. május 16. hétfő 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved.”
Máté 6:9
(Zsolt 115:1; Róm 1:18–25; Péld 3:1–12)
Örvendj azért is, mert mennyei Atyád lehet az Isten! Ismertem valakit, aki akkor gyógyult meg pszichés megbetegedésébõl, amikor ráébredt arra, hogy nemcsak földi apja van, aki elutasította õt, hanem mennyei is, aki világméretû áldozatot hozott érte, és mindvégig úgy szereti, hogy semmi a világon nem szakíthatja el tõle. Örvendek, hogy õ az én mennyei édesapám is, s hogy így sokakkal lehetek mennyei testvéri kapcsolatban!
A nap éneke:
ÁLDOM A TE SZENT NEVED
1. Uram, én áldom a Te szent nevedet!
Az ég minden angyalával együtt dicsérlek,
És a hangod meghallom a szívem legmélyén.
A Te örömöd betölt, mert a Tiéd vagyok én!
A Te örömöd betölt, mert a Tiéd vagyok én!
2. Uram, én hálát adok Neked mindenért,
Az életem nélküled, most látom, mit sem ér.
Veled járok, Téged imádlak a szívem legmélyén,
A Te örömöd betölt, mert a Tiéd vagyok én!
A Te örömöd betölt, mert a Tiéd vagyok én!
3. Jézus, ó, Isten Fia, köszönöm Neked,
Hogy értem is elszenvedted szörnyű kereszted.
Ez a váltság nyugtat meg a szívem legmélyén,
A Te örömöd betölt, mert a Tiéd vagyok én!
A Te örömöd betölt, mert a Tiéd vagyok én!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. május 17. kedd 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is.”
Galata 6:7
(Zsolt 106:20; 2Kor 5:11–18; Péld 3:13–26)
Örvendhetek azért is, mert Isten nehézzé tette számomra azt, hogy eltévelyedjek. Hiszen mindig le kell aratnom cselekedeteim, gondolataim, szavaim gyümölcsét is. Isten segítsen meg, hogy õszinteséget vessek, ne kétszínûséget; megbocsátást, ne pedig haragot; bõkezûséget az adakozásban, ne pedig fukarságot; egy mustármagnyi hitet, hogy Isten megáldja munkámat, szolgálatomat örömmel, növekedéssel és azzal, hogy emberek Jézus Krisztushoz találnak!
A nap éneke:
A TELJES ÖRÖM
1. Atyám, két kezedben, csak ott lakhatom.
Biztonságot csak Tőled kapok.
Újjá így teremtesz, sebem ápolod.
Boldogság, hogy itt van otthonom!
Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram,
Oltalmadban rejtsd el sorsomat!
2. Atyám, két kezedben teljes az öröm,
Ajándékodban gyönyörködöm.
Tékozlóként éltem, tárva most karod,
Hűtlenségem nem hánytorgatod.
Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram,
Oltalmadban rejtsd el sorsomat!
3. Atyám, két kezedben bátran sírhatok,
Fájdalmaim hordozod, tudom.
Ott fönn a kereszten áldó két kezed
Bűneimmel én szegeztem fel.
Tarts meg két kezedben, őrizz meg, Uram,
Oltalmadban rejtsd el sorsomat!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. május 18. szerda 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„Nem szomjaznak, amíg a pusztán át vezeti õket. A kõsziklából vizet fakaszt nekik.”
Ézsaiás 48:21
(Jel 22:17; Jn 8:31–36; Péld 3:27–35)
A következõ okom az örvendezésre, hogy bár a pusztán keresztül vezet az életem, ez mégsem pecsételi meg a sorsomat. Igaz, érzem a kínt, a fájdalmat, egyes dolgok dühössé tesznek, mások lehangolnak: egyszóval szomjas vagyok. De az úton mindig kapok egy-egy igét, igehirdetést, hittestvéri biztatást, a Szentlélek bizonyságát a lelkemben, s mindez felüdít, továbblendít, erõt ad. Talán épp a legkeményebb „kõsziklából” fakasztja Isten a legüdítõbb vizet számomra! S a pusztán át vezetõ út véges…
A nap éneke:
JÉZUS TISZTA LÉNYE
1. Jézus, tiszta lényed nézve,
Lelkünk vágyik az égi fényre.
Jöjj, a szívünket átadjuk Néked,
Töltsön el öröm, mennyei béke!
Világíts, világíts!
Jézus, ragyogj, töltsd be szent, égi fénnyel éltünk,
Szívünk tüzét, kérünk, gerjeszd fel,
Hadd jusson el minden néphez e nagy kegyelem!
Küldd szent tüzed, mindenhol fény legyen!
2. Mért kell, ó, az éjben járnunk,
Célt, reményt vajon hol találunk?
Benned, Úr Jézus, megtaláltuk ezt,
Üdvünk, életünk ára a kereszt.
Világíts, világíts!
Jézus, ragyogj, töltsd be szent, égi fénnyel éltünk,
Szívünk tüzét, kérünk, gerjeszd fel,
Hadd jusson el minden néphez e nagy kegyelem!
Küldd szent tüzed, mindenhol fény legyen!
3. Bárcsak Krisztus égi fénye
Rólunk visszatükröződne!
Hadd látnák meg az emberek rajtunk,
Bűnünk terhétől megszabadultunk!
Világíts, világíts!
Jézus, ragyogj, töltsd be szent, égi fénnyel éltünk,
Szívünk tüzét, kérünk, gerjeszd fel,
Hadd jusson el minden néphez e nagy kegyelem!
Küldd szent tüzed, mindenhol fény legyen!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. május 19. csütörtök 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„Éneklek az Úrnak, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, amíg csak leszek.”
Zsoltárok 104:33
(Jak 1:21; Róm 8:7–11; Péld 4:10–19)
Ezzel a szent makacssággal ajándékozzon meg az Isten, hogy minden nyomorúság, minden betegség, minden veszteség ellenére dicsõítsem õt! A bajok egyszer véget érnek, de Isten dicsérete sohasem, mert megváltotta népét, és örökké megtart. Az Istennek való éneklés ráadásul megkönnyíti a terhek elhordozását. Mai, gépzenével agyonterhelt világunkban kapcsoljuk ki gyakrabban a pénzt, a külsõségeket dicsõítõ médiumokat, s zengjünk zsoltárokat Istenünknek!
A nap éneke:
SZÍVEMBEN ÖRÖM DALOL
1. Szívemben öröm dalol, öröm dalol az én szívemben,
Az én szívemben, az én szívem’, szívemben.
Öröm dalol, öröm dalol az én szívemben,
Jézust dicsérem.
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
2. Szívemben hála, hála, hála, hála az én szívemben,
Az én szívemben, az én szívem’, szívemben.
Hála, hála, hála, hála az én szívemben,
Jézust dicsérem.
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
3. Szívemben béke, béke, béke, béke az én szívemben,
Az én szívemben, az én szívem’, szívemben.
Béke, béke, béke, béke az én szívemben,
Jézust dicsérem.
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
4. Szívemben nyugalom van, nyugalom van az én szívemben,
Az én szívemben, az én szívem’, szívemben.
Nyugalom van, nyugalom van az én szívemben,
Jézust dicsérem.
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
5. Szívemben hála, béke, öröm dalol az én szívemben,
Az én szívemben, az én szívem’, szívemben.
Hála, béke, öröm dalol az én szívemben,
Jézust dicsérem.
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
Boldog a szívem, velem van a menny,
Az Ő kegyelme oly boldogító!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
