|
2011. május 27. péntek 13 éve, 1 hónap
|
|
|
Az emberek elcsodálkoztak, és ezt mondták: „Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?”
Máté 8:27
(Zsolt 104:4; Lk 22:39–46; Péld 8:22–36)
Az emberek csodálkozó kérdésére mi, húsvét fényében élõ emberek már tudjuk a választ. A Szentírás fogalomvilágában a valamirõl tudás, valaminek vagy valakinek az ismerete az ismeret tárgyában való részesedést is jelenti. Csak tudok Jézusról, vagy ismerem is õt, tehát hit által élõ és éltetõ közösségben élek-e vele? Valóban tudjuk és tapasztaljuk gyakran fölkorbácsolt életünkben, hogy kicsoda Jézus valójában?
A nap éneke:
A TENGER ÁRJA
1. A tenger árja bármily nagy,
Jó Atyád téged el nem hagy.
Ő mérte ki az óceánt,
És tőle függ a nagy világ.
Megtartja népét szüntelen,
Mert Jézus Úr a tengeren.
2. Ha csónakodba lép az Úr,
A zúgó tenger elcsitul.
Ő csendre inti szíved is,
Ha gondjaid közt rátekintsz,
Nem nyelhet el a félelem,
Mert Jézus Úr a tengeren.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. május 28. szombat 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„Abrám elment, ahogyan azt az Úr mondta neki.”
1.Mózes 12:4
(Róm 4:5; Jn 6:60–69; Péld 9:1–18)
A Szentírás tanúságtétele szerint minden hívõ – a keresztény is – Ábrahám (itt Abrám) hitét örökli. Azt a fajta hitet, amelynek cselekvése, indulása, haladása egyetlen okot tud megnevezni: ahogyan az Úr mondta. Mert amit õ mond, arra nemhogy élethosszig tartó, hanem örök életre szóló a megbízhatósági garancia. Abrám tehát úgy ment tovább, ahogyan az Úr mondta neki. Mi is ezzel a bizodalmas hittel menjünk tovább a következõ hétbe, hogy mennyei célon tájékozódó, a föltámadt Krisztuson keresztül az Atyát látó, értelmes földi életünk legyen.
A nap éneke:
HITTEM BENNED
1. Hittem benned, s most íme zengek
Irgalmad nagy tetteiről:
Értem ontott ártatlan véred
Minden vétket, bűnt eltöröl.
Zengek néked, mert a halálod
Értem mindent elvégezett,
Üdvöt szerző isteni Bárány
Sok vétkemért megöletett.
2. Hittem benned, s most íme látlak
Följebb, mint a zord Golgotán,
Nézlek téged mint győzedelmest,
Kit fény ékít szent homlokán.
Szószóló vagy fönt az Atyánál
Minden szívért, aki tiéd,
Mert menybéli fegyvereiddel
A Sátánt a földre veréd.
3. Hittem benned, mennyei bárány,
Tövisekkel ékesített,
Méltósággal meg koronázva
Most kormányzod fönn az eget.
Ítélkezni majd mikor eljössz
Élők s holtak dolgairól,
Mennyben, földön s a pokolban
Meghódolva mind leborul.
4. Hitből zengve szál fel a hálám,
Légyen tiéd a tisztelet,
Hű megváltó, mennyei Főpap,
Úr vagy minden más úr felett,
Isten áldott szent Fia, jöjj el
Fény árban s ég angyalaival,
Felhők szárnyán nagy diadallal
Jöjj, Úr Jézus, Jöjj mihamar!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. május 29. vasárnap 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„A bölcsek elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltûnésekor, elõttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt.”
Máté 2:9
(4Móz 24:17; Jn 16:23–33; 1Tim 2:1–6; Zsolt 100)
A bölcsek, bár nem találták a királyi palotában a királyi gyermeket, nem tértek haza dolguk végezetlenül. Komolyan vették a Heródes udvari prófétáitól hallott régi próféciát és a jelet: a csillagot is. Jel és ige adatott számukra, és ez elég volt nekik. Örömmel érkeztek célba, majd átadták a királynak szóló ajándékokat. Ott találták meg a királyi gyermeket, ahol maguktól a legkevésbé keresték volna. Mi is ott találjuk a Föltámadottat, ahol sokan egyáltalán nem keresik: a jelben és az igében. Az úrvacsora szent jegyeiben, valamint az írott és hangzó igében.
A nap éneke:
SZÉP HAJNALCSILLAG
1. Szép Hajnalcsillag, setét égre írlak,
Én Megváltó Jézusom,
Mert minden éjjel tündöklő fénnyel
Csak Te világolsz, jól tudom.
2. Századok jönnek, s hamar el is tűnnek,
Fényük kihuny, ködbe vész.
Néked nem ártnak felhők és árnyak:
Fényességben csak egyre nősz!
3. Bűnök homálya, ínség holló-szárnya
Mindent sűrűn eltakar.
Irgalmasságod vet csak világot,
S ördögöt, poklot megzavar.
4. Szent egyházadban tiszta sugár lobban,
Lelkedből hullt égi láng:
Nagy világéjben reménységképpen,
Míg örök nap nem tűz reánk.
5. Hozd a napköltét, országod betöltét,
Múljék el az éjszaka!
Fussatok, árnyak… Jöjj, Uram, várlak,
Lelkemnek fényes csillaga!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. május 30. hétfő 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.”
1.Mózes 1:1
(Kol 1:16; 1Kir 3:5–15; Fil 1:1–11)
Az ember a már meglévõ elemekbõl, anyagokból tud alkotni – de a nem létezõbõl létezõt teremteni csak Isten tud. Így történik ez az újjászületéskor is: a bennünk lévõ hitetlenség (Isten iránti bizalmatlanság) helyébe Isten teremt igéjével a Szentlélek által hitet (bizalmat) a szívünkbe. Ez az ige azt is egyértelmûvé teszi, hogy nem örök körforgás az élet, nincs reinkarnáció. Volt kezdet, és lesz vége is a teremtettség jelenlegi formájának. Jöjj, teremtõ Szentlélek!
A nap éneke:
ÍM KÉSZEN ÁLL AZ ALKOTÁS
1. Ím, készen áll az alkotás!
Nézd, Isten műve mily csodás!
Halleluja, halleluja!
Jöjj, Nap, aranysugárt vető,
Jöjj ezüsthintő Hold elő;
Zengjétek, zengjétek:
Halleluja, halleluja, halleluja!
2. Zengj, égre kúszó fellegár,
Halld, még a szél is zúgja már:
Halleluja, halleluja!
Szép hajnal, harmatot hagyó,
Hűs alkonyat, békét adó;
Zengjétek, zengjétek:
Halleluja, halleluja, halleluja!
3. Zúgj, tengerekre szomjazó,
Bő víztől áradó folyó,
Halleluja, halleluja!
Tűz, ó, te titkos őserő,
Zord fellegekbe’ fészkelő;
Zengjétek, zengjétek:
Halleluja, halleluja, halleluja!
4. Visszhangozzék a hálaszó:
Mily nagy az Úr, az Alkotó!
Halleluja, halleluja!
Atya, Fiú s Szentlélek ő,
Szentháromságban egy dicső;
Zengjétek, zengjétek:
Halleluja, halleluja, halleluja!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. május 31. kedd 13 éve, 1 hónap
|
|
|
Pál írja: „Ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért. Sõt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért.”
Filippi 3:7–8
(Péld 1:7; 2Móz 17:8–13; Fil 1:12–18)
Mindennek a mértéke és értéke viszonylagos. A Mátra igen magas az alföld tájaihoz mérve, de dombocska a Himalájához képest. Ha Krisztust és a vele való közösség páratlan ajándékát, nagyságát látjuk és éljük a legnagyobb kincsnek, akkor kerülnek igazán a maguk helyére életünk egyéb, valóban fontos dolgai. Az igazi érték- és mértékrend bölcsességéért imádkozzunk!
A nap éneke:
A KRISZTUSÉRT
1. A Krisztusért kár és szemét
A földi kincs, a fény,
Őérte tűrök szenvedést,
Ebben dicsekszem én,
Ebben dicsekszem én.
2. Élek, de már többé nem én,
Mert bennem Krisztus él.
Az észnek bár csodás e tény,
A hitnek üdvöt ér,
A hitnek üdvöt ér.
3. A Bárány értem áldozott
Az átok zord hegyén,
Bűnömtől vére megmosott,
Hogy üdvöt nyerjek én,
Hogy üdvöt nyerjek én.
4. Ha Krisztusé volt életem,
És benne nyugszom el,
Testem, bár sír mélyén pihen,
Majd fényben támad fel,
Majd fényben támad fel.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. június 1. szerda 13 éve, 1 hónap
|
|
|
„Rám figyeljetek a föld legvégérõl is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más!”
Ézsaiás 45:22
(Mt 3:8; Lk 11:1–4; Fil 1:18–26)
Isten csak egy van. Õt senki és semmi nem helyettesítheti. Isten-pótlékok sokasága kísért minket nap mint nap, hogy inkább bennük bízzunk, mint az egyetlen Istenben: a Krisztusban megismert Atyában. Egy mondás szerint mindannyiunk lelkén Isten formájú lyuk tátong. Ezt csak Istennel lehet kitölteni. Megannyi fájdalmas kudarc és hamis istenekben való csalódás után végre az egyetlen Istenre figyeljünk, mert csak õ a mi szabadítónk!
A nap éneke:
AZ ÚR A NAGY KIRÁLY
1. Az Úr a nagy Király,
Az ég és föld ura.
Országa bizton áll,
Nem rendül meg soha.
Jöjj, mondjunk hálaéneket!
Övé legyen a tisztelet!
2. Az Isten Úr; ítél
A bűnös föld felett.
De minden szív remél,
Kit kegyelmébe vett.
Jöjj, mondjunk hálaéneket!
Övé legyen a tisztelet!
3. Hát örvendj és remélj,
Várd érkező Urad!
Ő bátorít, ne félj;
Eljön, és üdvöt ad!
Jöjj, mondjunk hálaéneket!
Övé legyen a tisztelet!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
