|
2011. augusztus 9. kedd 12 éve, 11 hónapja
|
|
|
„Jézus eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre egyedül. Amikor meghallotta ezt a sokaság, utánament gyalog a városokból. Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta õket, és meggyógyította betegeiket.”
Máté 14:13–14
(3Móz 10,3; Mt 22:1–14; Mt 7:1–6)
Jézus nem nagynak látja az embert. Szerinte az ember: szétszórt, pásztor nélküli, beteg és erõtelen. – Ki vagyok? Van-e helyes önismeretem? A betegágy arra tanít: nincs ellenálló erõm a betegségekkel szemben. A bûn pedig azt jelzi: nincs ellenálló erõm a bûnnel szemben, szabad prédája vagyok indulatoknak, szenvedélyeknek. Jézus, mindezt látva, nem taszít el, hanem szánalommal hajol hozzám, hogy segítsen, mint jó pásztor, mint áldott orvos.
A nap éneke:
KI VAGYOK ÉN?
1. Ki vagyok én, hogy a mindenség Ura
Hallja hangomat, látja gondomat?
Ki vagyok én, hogy a hajnalcsillag is
Minden utamon előttem halad?
Nem azért, aki vagyok, de azért, amit tettél.
Nem azért, amit teszek, de azért, aki Te vagy!
Refrén:
Nézz rám, csak hervadó virágszál,
Csak porba hulló árnyék, csak csepp az óceánban.
Mint párát, visz a szél, mégis felém fordul arcod,
Uram, hallod, ha kiáltok, és azt mondod nekem:
Enyém vagy!
2. Ki vagyok én, hogy bár látod bűnömet,
újból rám emeled szent tekinteted.
Ki vagyok én, hogy a hangod hallhatom,
És a vihar csendesül, kívül és belül.
Nem azért, aki vagyok, de azért, amit tettél.
Nem azért, amit teszek, de azért, aki Te vagy!
Refrén:
Nézz rám, csak hervadó virágszál,
Csak porba hulló árnyék, csak csepp az óceánban.
Mint párát, visz a szél, mégis felém fordul arcod,
Uram, hallod, ha kiáltok, és azt mondod nekem:
Enyém vagy!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. augusztus 10. szerda 12 éve, 11 hónapja
|
|
|
„Örökké emlékezik szövetségére, az ezer nemzedéknek parancsolt igére.”
Zsoltárok 105:8
(Róm 6:5; Zak 8:9–17; Mt 7:7–11)
Isten érthetetlen kegyelme, hogy a bûneset után szövetséget kötött az emberrel. Csak azt szoktuk elfelejteni, hogy minden szövetségnek két oldala van. Isten megtartja ígéretét, bûneinket megbocsátja, gondol visel rólunk, õriz. De mi megfeledkezünk ígéretünkrõl. Csak panaszaink, követeléseink vannak. Csak ajándékaira tartunk igényt, de nem keressük elõször Isten országát.
A nap éneke:
VÁNDORÚT AZ ÉLET
1. Csak vándorút az életem,
Míg majd hazámba érkezem,
Szent Jeruzsálem városába,
Mit fönn az Isten készített,
Szövetség vérre épített,
Hol ajkam majd csak őt imádja;
Csak vándorút az életem,
Míg majd hazám elérhetem.
2. Árván megyek az élten át,
Nem ismer itt a vak világ;
Ott várnak rám a hű testvérek;
Ott vár az égi szent sereg.
Ujjongva szolgálok neked,
És örökké csak érted égek;
Ó, Megváltóm, jövel, siess,
Szívem csak tégedet keres.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. augusztus 11. csütörtök 12 éve, 11 hónapja
|
|
|
„Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!”
Zsoltárok 105:1
(Mt 10:27; 1Kor 10:16–17; Mt 7:12–23)
A hálátlanság bûn. Mögötte ott van az Istentõl elszakadt ember gõgje. Van ember, aki a másik embernek sem köszön meg semmit. Neki minden jár… Különösen az Istentõl kapott, valójában meg sem érdemelt ajándékokat vesszük természetesnek. Ilyen például az egészség, a család, az éjszakai nyugalom és még sok minden más. Amit nem köszönök meg Istennek, azon nincsen áldás.
A nap éneke:
ADJATOK HÁLÁT AZ ISTENNEK
1. Adjatok hálát az Istennek,
Imádkozzatok szent nevének,
Hirdessétek dicséretét,
És minden jótéteményét,
Beszéljétek mindeneknek,
Nagy csodáit, melyeket tett!
2. Néki vígan énekeljetek,
Sok csodadolgát dicsérjétek,
Magasztaljátok szent nevét,
Mind, kik őt szívből félitek;
Örüljön a ti szívetek,
Kik az Úrról emlékeztek!
3. Keressétek az élet Urát,
És az Ő színét és hatalmát.
Meggondoljátok dolgait,
Ne felejtsétek csodáit,
Ítéletit hirdessétek,
Melyek Ő szájából jöttek!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. augusztus 12. péntek 12 éve, 10 hónapja
|
|
|
„Aggódásával ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?”
Máté 6:27
(Préd 8:8; Lk 22:14–20; Mt 7:24–29)
Nehéz szabadulni az aggodalmaskodástól, mert az a szívben fészkel. Minduntalan elénk hozza a jövõt: mi lesz holnap? Mi lesz, ha egyedül maradok betegen, tehetetlenül? Mi lesz a gyerekeimmel, hogyan boldogulnak? Mindent sötétnek, reménytelennek látunk. Pedig Jézus bátorítóan mondja: tekintsetek a mezõk liliomaira, az égi madarakra… Istennek rájuk is van gondja – mennyivel inkább van ránk!
A nap éneke:
ÉLETEM VEZÉRE
1. Hű Jézusom kezébe
Teszem kezem belé,
Ő életem vezére,
Vezet hazám felé,
A keskeny úton járok,
De ő közel van ám,
Magasból vet világot
Az ő keresztje rám.
2. Ha nem tudom azonnal,
Hogy Jézus mit kíván,
Várok, szemébe nézek,
Szívem nyugodt, vidám.
Mily boldog, édes érzet:
Úr ő éltem fölött!
Szívem nem ismer kényszert:
Önként szolgálom őt.
3. Ha szenvedés, baj érne,
S az utam is sötét,
Az Úr keresztje fénye
Annál dicsőbben ég.
Tudom, hogy még dicsőbb fény
Ragyog majd énreám,
Ha majd a mennybe érvén
Belépek ajtaján.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. augusztus 13. szombat 12 éve, 10 hónapja
|
|
|
„Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erõm, ne hagyj el!”
Zsoltárok 71:9
(Róm 4:19; Jel 19:4–9; Mt 8:1–4)
Életünk előre haladtával fogy az erõnk. Hiába mész lassan a lépcsõn, mégis érzed, meg-meg kell állni. Fáradékonyak leszünk. Hol van már a végigaludt éjszaka, a reggeli friss ébredés? A barátok, kortársak – ha még élnek is – lassan elmaradnak mellõlünk. Csak egy biztos kapaszkodó van: Isten ígérete, hogy az erõtlen erejét megsokasítja. Jó ezzel a tudattal indulni naponta!
A nap éneke:
ADJ ÚJ ERŐT URUNK
1. Adj új erőt Urunk,
Ó nyújtsd ki szent kezed
Igéddel ébressz holtakat,
Szívünkbe gyújts tüzet
Adj új erőt!
Adj új kegyelmi fényt!
Tiéd legyen a tisztelet
S az áldás a miénk!
2. Adj új erőt Urunk,
Az álmot űzzed el,
Mécsünknek pislogó tüzét
Lelked gerjessze fel!
Adj új erőt!
Adj új kegyelmi fényt!
Tiéd legyen a tisztelet
S az áldás a miénk!
3. Adj új erőt Urunk,
Gyógyírt vár a beteg,
Éhségünk csillapítsd,
Töltsd ránk Szentlelkedet!
Adj új erőt!
Adj új kegyelmi fényt!
Tiéd legyen a tisztelet
S az áldás a miénk!
4. Adj új erőt Urunk,
Egész világ előtt,
Hogy megjelentsük szent neved,
S legyen Tiéd a föld!
Adj új erőt!
Adj új kegyelmi fényt!
Tiéd legyen a tisztelet
S az áldás a miénk!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. augusztus 14. vasárnap 12 éve, 10 hónapja
|
|
|
Jézus így szólt a tanítványokhoz: „Mit tanakodtok azon, kicsinyhitûek, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem értitek? Nem emlékeztek az ötezer ember öt kenyerére, és arra, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze?”
Máté 16:8–9
(Jer 2:19; Mt 5:13–16; Ef 5:8–14; Zsolt 119:17–24)
Te még jársz templomba? Te miben hiszel? Sok „mai ember” úgy véli, mûvelt ember „ma már” nem hihet. Jézus fordítva gondolkodott akkor is, és így gondolkodik ma is. Õ a hitetlenségünkön csodálkozik. A hívõ naponta tapasztalja, hogy Jézus ma is él. Szól hozzám az igében, felel imáimra. Isten élõ valóság, bár nyomorult szemünkkel most még nem látjuk.
A nap éneke:
HITTEM BENNED
1. Hittem Benned, s most íme zengem
Irgalmad nagy tettit ezért;
Bűnt eltörlő és szabadító,
Golgotán folyt isteni vért.
Zengek Néked, mert a halálod
Értem mindent elvégezett,
Üdvöt szerző isteni Bárány
Bűneimért megöletett.
2. Hittem Benned, s most íme látlak
Följebb, mint a zord Golgotán;
Nézlek Téged, mint győzedelmest,
Kit fény ékít szent homlokán.
Szószóló vagy fönt az Atyánál
Minden szívért, aki Tiéd,
Mert mennybéli fegyvereiddel
Sátánt egykor földre veréd.
3. Hittem Benned, mennyei Bárány,
Tövisekkel ékesített,
Folyvást fénylő dicskoszorúsan
Kormányzod most fönn az eget.
Ítélkezni majd mikor eljössz
Élők s holtak dolgairól,
Mennyben, földön és a pokolban
Lábadhoz minden leborul!
4. Hitből zengve száll fel a hálám,
Légyen Tiéd a tisztelet;
Hű Megváltó, mennyei Főpap,
Úr vagy minden más úr felett.
Isten áldott szent Fia, jöjj el
Fényárban s ég angyalival,
Felhők szárnyán nagy diadallal
Jöjj, Úr Jézus, jöjj mihamar!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
