|
Baptista hirdetmények 14 éve, 11 hónapja
|
|
|
400 ÉVES A BAPTISTA VILÁGMISSZIÓ
1609-ben egy közel ötven fős evangéliumi keresztyén csoport gyűlt össze Amszterdamban egy egyszerű pékség hátsó épületrészében, hogy nyilvános hitvallásukat követően bibliai keresztségben, azaz bemerítésben részesüljenek. Ez az Amszterdamban létrejött hithű közösség eredetileg Angliából menekült Hollandiába az ottani kegyetlen vallásüldözés elől. Abban az időben ugyanis halálos veszedelem fenyegette azokat a hívőket, akik az államegyházból kilépve mertek önállóan gondolkodni és elmélkedni a Biblia igazságai fölött.
Ez az Amszterdamban menedéket kereső angol anyanyelvű csoport egy anabaptista hátterű mennonita közösséggel és tanítással került kapcsolatba. Első vezetőjük, John Smith – korábban cambridge-i egyetemen végzett anglikán lelkipásztor – irányításával, majd utódja, Thomas Helwys ügyvéd – aki Hitelvek címen az első baptista hitvallás szövegét állította össze – kezdeményezésére nagy buzgósággal kutatták az írásokat és imádkoztak együtt azért, hogy a felismert igazságokat képesek legyenek megvalósítani.
Ez a csoport azután visszatért Angliába, ahol felvették a „Bemerített Keresztyének Egyháza” nevet. Őket nevezték később leegyszerűsítve baptistáknak, akik először Londonban hoztak létre egy jelentős misszió központot és később gyülekezeteket, majd innen terjedt szét a következő időkben bibliai mozgalmuk és tanításuk szerte Angliában és Amerikában. A tengerentúlról tért vissza a baptista misszió bizonyos fáziskéséssel ismét az európai kontinensre Johann Gerhard Onken ugartörő munkája nyomán.
Így jutott el bátor hírnökök által a Kárpátok ölelte magyar haza népeihez is a megtérésre, újjászületésre, megszentelt életre, hitvalló bemerítésre felszólító evangélium üzenete. Magyarországon nem volt előzmény nélküli a baptista tanítás elterjedése. Előhírnökeiként tartjuk számon a reformáció idején Európa-szerte üldözött, hitvalló keresztséget gyakorló anabaptistákat, akik közül sokan lettek vértanúvá. Igehirdetői sorsközösséget vállaltak az elnyomott szegény néppel, s ezért tanaik a reformáció legforrongóbb éveiben a reformátorokéval vetekedő hallatlan népszerűségre tettek szert, kivált a rengeteg lelki válság és gazdasági nyomorúság közt hányódó kispolgári s kisebb részben paraszti körökben; voltak évek, mikor kérdésnek lehetett tekinteni, vajon nem anabaptista értelemben reformálódik-e egész Közép-Európa, főképpen a német birodalom, Svájc és Ausztria. Már csak ezért is volt természetes, hogy az anabaptisták nemcsak a régi egyház, de a reformátori főirányok híveinél sem számíthattak kíméletre.
Menekülésük során nyertek többek között hazánk területén átmeneti védelmet és letelepedési lehetőséget többségében a Felvidéken és Erdélyben. Erdélyben Bethlen Gábor telepítette le a Morvaországból érkező anabaptistákat (habánokat), és 1621-22-ben kiváltságlevéllel nekik adományozta Alvinc községet. A habánok a törvényesen biztosított szabadságot élvezve felvirágoztatták Erdély iparát és kereskedelmét, nagy tekintélyű orvosaik, gyógyszerészeik és tanáraik voltak. A bibliai vagyonközösségben élő, hitükhöz ragaszkodó anabaptisták ipartörténeti hagyatékaként tartjuk számon az ugyancsak 1609-ből és az azt követő évtizedekből származó Habán kerámiák változatos és sokszínű tárgyi emlékeit.
Később ismét üldözték őket, egy részüket erőszakkal visszatérítették a római egyházba, a maradék pedig külországba menekült.
Az anabaptisták legszebb evangéliumi vonása a csöndes, alázatos béketűrés volt, társadalmi vonatkozásban is messze megelőzték korukat. Jóllehet körülményeiknél fogva nem formálhatták át koruk társadalmát, de ahol meghonosodtak, a maguk körében a legteljesebb mértékben megvalósították elveiket.
A 400 éves jubileumi évforduló alkalmat adhat számunkra, késői utódoknak, hogy közösen adjunk hálát odaszánt életű hitelődeinkért, akiknek Isten adott látást és lelki erőt arra, hogy elkötelezzék magukat a Krisztus evangéliumának bátor hirdetésére hazánkban (Szadán 128 évvel ezelőtt indult útjára a baptista misszió), szerte Európában és a nagyvilágban. Hálát adhatunk azért is, hogy megáldotta baptista népét az elmúlt küzdelmes négy évszázadban, és adott lélekben és számban gyarapodást, melynek következtében, mindegy 110 millió hívő testvérünkkel együtt emlékezhetünk szerte a világon Isten megtartó kegyelmére.
Mihály Sándor
|
|
Mi-Sa
|
|
Utolsó szerkesztés: 2009-08-25 16:52 : .
|
|
|
Válasz:Baptista hirdetmények 14 éve, 9 hónapja
|
|
|
MEGHÍVÓ A 400 ÉVES JUBILEUMI KONFERENCIÁRA
Kedves testvérek!
Szeretettel várunk mindenkit Tahiba augusztus 23-án, vasárnap 10 órára egy különleges jubileumi konferenciára! Legyünk hűségesek az Úrhoz, épüljünk elődeink és egymás hite által!
A tervezett program részletesebb ismertetése
Délelőtt, kezdés 10:00
Köszöntés, imádság
(Közben gyermekprogram két csoportban, a VIB munkatársai segítségével.)
Közös éneklés a fúvósok kíséretével
Igei üdvözlés és a vendégek bemutatása
Igeolvasás
Énekkar és fúvósok
Igehirdetés
Énekkar és fúvósok
Szlovák zenei csoport szolgálata
Imaközösség
Hirdetések, záró ének
Záró ima és áldás
Ebédszünet és délután szabadprogramok
Délután, kezdés 15:00
Köszöntés, imádság
Közös éneklés
(Közben gyermekprogram két csoportban, a VIB munkatársai segítségével )
Ünnepi megemlékezés, majd himnusz
Énekkari ének
Vers Fischer Andrásról
Igeolvasás, igehirdetés
Közös éneklés
Bizonyságtételek
Énekkar és fúvósok
Ifjúság szolgálata
Hálaadó imaközösség
Záró hirdetések, majd közös éneklés, áldás
A konferencián szolgálnak: Tomas Kriska elnök (Szlovák Baptista Szövetség), Bereczki Lajos lelkipásztor (Debrecen), határon túli magyar baptista vezetők, összevont énekkar és fúvószenekar, szlovák zenei együttes, ifjúsági zenei együttes, bizonyságtevők, különféle szakbizottságok vezetői és munkatársai, valamint az MBE Elnökségének tagjai.
|
|
Mi-Sa
|
|
Utolsó szerkesztés: 2009-08-24 21:30 : .
|
|
|
Válasz:Baptista hirdetmények 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
KONFERENCIAI ÖSSZEFOGLALÓ
„400 ÉV… LÉGY HŰ MINDHALÁLIG”
Ez volt a mottója a TAHI JUBILEUMI KONFERENCIÁNAK, amely Tahi Táborban, a természet templomában volt augusztus 23.-án vasárnap.
A változékony, borús időjárás ellenére nagy sokaság gyűlt össze ezen a vasárnapon szerte az országból, valamint Erdélyből, a Vajdaságból, és a Felvidékről, hogy hálával emlékezzen meg a baptista misszió 400 éves történelméről, valamint a Magyar államalapításról.
Az istentiszteletek 10:00 és 15:00 órakor kezdődtek, melyeken elhangoztak igei üzenetek hazai és külföldi igehirdetők tolmácsolásában, bizonyságtételek, összevont énekkari és fúvószenekari szolgálatok, szlovák népi hangszeres együttes (pengetős zenekar), ifjúsági ének-zene együttes, és sok-sok közös éneklés együtt az énekkarral, fúvószenekarral.
A délelőtti igehirdető Bereczki Lajos debreceni lelkipásztor, míg délután Tomas Kriska a Szlovák Baptista Szövetség elnöke volt.
Történelmi visszatekintés, és megemlékezés az eltelt 400 évről, Dr Mészáros Kálmán lelkipásztor testvértől, a Magyarországi Baptista Egyház elnökétől volt hallható. Majd elhangzott egy monumentális költemény Révész János pécsi testvér előadásában, amely az első mártírhalált halt magyar anabaptista hitelődünk, Fischer András életéről szól, és amelyet Somogyi Imre írt meg.
Fischer András életéről a következő ismereteink vannak:
„A reformáció elindulása után nem sokkal Magyarországon is – elsőként a Felvidéken – megjelentek az anabaptista tanokat hirdető prédikátorok. Eperjesen már az 1520-as évek elején feltűnt két újkeresztyén igehirdető, Schröter Kristóf és Kisszebeni János. Róluk keveset tudunk, ám az első magyar anabaptista mártírról, Fischer Andrásról már sokkal több forrás maradt fenn.
Fischer 1529-ig Körmöcbányán működött, majd Lőcsére tette át székhelyét. A lőcsei városi tanács elég hamar megvonta tőle a tartózkodás jogát, ezért rövid időre – amíg újból engedélyezték ottani tevékenységét – Svédlerbe ment. A lőcseiek közül sokan követték, hogy meghallgassák prédikációit. Fischer hangsúlyozta, hogy csak felnőtteket szabad megkeresztelni, közülük is csak azokat, akik betöltötték a harmincadik évüket. Ebben a szellemben tevékenykedett maga is, Svédlerben még 70 éves férfiakat is bemerített.
Lőcse bírája, Mild Gergely szimpatizált a reformátorral, ezért hamarosan visszahívatta a városba. A felső-magyarországi főkapitány, Katzianer 1529 májusában elfogatta Fischert, és a csicsvai várban bebörtönözte. Félévi raboskodás után szabadult, s még nagyobb elszántsággal folytatta hittérítő tevékenységét. Szepes és Sáros megyék mellett Gömörben is sorba látogatta a településeket. 1530-ban sikerült megnyernie egy nemes családot, a Csetnekyeket, akiknek az oltalma alatt zsinatot is tartott.
A hithű katolikus Bebek Ferenc, a megye főispánja 1532-ben ezért megtámadta a csetneki várat, s bár nem tudta bevenni, Fischer jobbnak látta, ha távozik. A következő éveket Morvaországban a Liechteinstein hercegek oltalma alatt töltötte. 1540-ben az üldözések felerősödésével visszatért Gömör megyébe, ahol azonban Bebek elfogatta és Krasznahorka várából a mélységbe taszította.
Fischer halála után sem tűntek el azonban az általa képviselt tanok a térségből, jól mutatja ezt az a tény, hogy Ferdinánd 1546. december 26-án rendeletben szólította fel Szepes vármegyét, hogy lépjen fel az anabaptisták ellen. A tanokat azonban nem tudták visszaszorítani, s az anabaptisták hamarosan megjelentek Nyugat - Magyarországon, majd Erdélyben is.”
E kis kitérő után vissza az ünnepséghez.
Nem feledkezhettek meg a szervezők nemzetünk ünnepéről, első királyunkról, István királyról sem. Szintén, egyházelnökünk tartott történelmi visszatekintést, méltatva első királyunk el nem évülhető szerepét a magyar állam és egyház alapításában.
Majd, a Magyarországi Baptista Egyház vezetősége Spurgeon-díjat adományozott, id. Révész László és Vékás Zoltán(Erdély) nyugalmazott lelkipásztoroknak, elismerésül a baptista közösségben végzett, egész életüket betöltő hűséges szolgálataikért.
Az ebédszünet is ki volt használva.
Volt;
- Jubileumi kiállítás, Habán kerámia kiállítás és Biblia kiállítás a Jeruzsálemben.
(így nevezzük itt a táborban azt a több száz főt befogadó csarnokot, melyben eső esetén lehet istentiszteletet és egyéb alkalmakat tartani)
- Fórumbeszélgetés a határon túli baptista kapcsolatokról, benne a magyar-magyar és a magyar-szlovák kapcsolatokról. Résztvevők: Szlovák és a magyar baptista vezetők, valamint a határon túli magyar baptista képviselők.
- Vérnyomásmérés, egészségügyi tanácsadás a Baptisták az egészségért munkacsoport segítségével kis sátrakban.
- A Nemzetközi Baptista Rescue24 mentési bemutató a Baptista Szeretetszolgálat szervezésében.
- Ifjak és vének röplabda mérkőzés.
Összegzésként: jó volt együtt lenni testvéri közösségben ezen a vasárnapon a Magyar Baptisták Sion-hegyén, Tahi Táborban.
Mihály Sándor
(A nap részletes programja alább megtalálható)
|
|
Mi-Sa
|
|
Utolsó szerkesztés: 2009-09-09 18:27 : .
|
|
|
Válasz:Baptista hirdetmények 14 éve, 7 hónapja
|
|
A Szadai Baptista Gyülekezet összejöveteli rendje:
Vasárnap
9.30; Imaáhitat
10.00; Istentisztelet
15.30; Istentisztelet
Minden érdeklődőt szeretettel hívunk,
és várunk!
Akik képekben is szeretnének bepillantást nyerni gyülekezetünk életébe, megtehetik a; www.baptista.hu/veresegyhaz/ weboldal - képek - menüpontjában.
Itt számtalan fotóalbum található, köztük a legfrissebb szadai eseményeket megörökítő albumok.
A Fasori zenés esték sorozat következő szolgálattevője
a VOX NOVA BAPTISTA FÉRFIKAR
Vezényel: Szilágyiné Mátyus Elvira
A 2009. szeptember 19-én szombaton
este 6 órakor kezdődő
ünnepi alkalom színhelye
a Városligeti fasori Református Templom.
(1071 Budapest, Városligeti fasor 5.)
Minden érdeklődő testvért szeretettel várnak!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Baptista hirdetmények 14 éve, 7 hónapja
|
|
|
PÜNKÖSDVÁRÓ EURÓPA SZEGEDEN
Augusztus 30-án este került sor a Pünkösdváró Európa elnevezésű Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozóra a szegedi székesegyházban. Sok ezer ember követte figyelemmel az eseményt a helyszínen, és a Duna TV élő közvetítésében. Az esemény békés, imádságos légkörű találkozó, egyben határozott kiállás volt a szlovákiai nyelvtörvénnyel szemben.
Kiss-Rigó László püspök szentmisét mutatott be, amelyen Pápai Lajos győri püspök mondott szentbeszédet. Ezt követően az Ökumenikus Nagytalálkozón testvéregyházak képviselői és politikusok szólaltak fel.
A sokféle hovatartozású jelenlévők – prominens vezető személyek és az ügyet támogató hívek – nagy száma hangsúlyozta az esemény üzenetét, mellyel nemzetiségtől, vallástól és kultúrától függetlenül minden jó szándékú ember egyetértett: alapvető emberi jogunk, hogy anyanyelvünket használhassuk szülőföldünkön életünk minden területén a nélkül, hogy büntetések Damoklész-kardjától kellene tartanunk.
Joggal követeli a magyarság az Európai Uniótól, hogy ne két ország ügyeként kezelje ezt a problémát, hanem saját értékrendje alapján határozottan lépjen fel a szlovákiai törvény kapcsán. Ezt a gondolatot Bernd Posselt bajor származású EP-képviselő, a téma alapos ismerője is hangsúlyozta.
Az eseményen részt vettek testvéregyházak, civil szervezetek, magyarokat képviselő szervezek, politikusok a Kárpát-medence minden tájáról. A vendégeket Kiss-Rigó László, mint az eseménynek otthont adó egyházmegye püspöke köszöntötte, Csongrád megye közgyűlése részéről pedig Magyar Anna elnök asszony üdvözölte a jelenlévőket.
Beszédet mondott a főszervező Tőkés László európai parlamenti képviselő mellett Csáky Pál a Magyar Koalíció Pártjának elnöke,
Schmitt Pál az Európai Parlament alelnöke,
Surján László és Bernd Posselt EP-képviselők,
Bábel Balázs érsek,
Fazekas László és Bogárdi Szabó István református püspökök Szlovákiából illetve a Dunamelléki Egyházkerületből,
továbbá Gáncs Péter evangélikus, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és
Dr Mészáros Kálmán a Magyarországi Baptista Egyház elnöke.
Részletek Dr Mészáros Kálmánnak, a Magyarországi Baptista Egyház elnökének beszédéből:
Tisztelt Jelenlévők, kedves Televíziónézők!
…Talán kevesen tudják, hogy bár a baptistákat a Kárpát-medence területén a kisebb történelmi felekezetek közé sorolják, világviszonylatban azonban mindegy 110 millió keresztyén tartozik hozzájuk. A Reformáció óta eltelt évszázadokban az egyik legdinamikusabban növekvő protestáns keresztyén irányzattá vált a világban.
A baptisták a kezdettől fogva küzdöttek a lelkiismereti és vallásszabadság ügyéért, hogy mindenki szabadon dönthesse el, milyen módon kívánja Istent imádni, és hogyan kíván Istenről tanúságot tenni. Azért küzdöttek, hogy senkit se érjen hátrányos megkülönböztetés bőrszíne, kultúrája, társadalmi hovatartozása, vallása vagy anyanyelve miatt, és segítettek a szenvedő, bajba jutott embertársaiknak…
…Hitelődeink a reformációt követően Európa nemzetei közül szinte elsőként a Kárpát-medence népei közé hozták el a megtérés evangéliumát. A 19.század második felében a soknemzetiségű történelmi Magyarország népei között kibontakozó baptista ébredési mozgalom nemcsak a magyarokat, hanem az itt élő német, szlovák, román, szerb és horvát nemzetiségeket is elérte. Az első világháborút lezáró trianoni területvesztések miatt a magyar baptisták fele a határon túlra került, ennek ellenére jelenleg is eleven és szoros kapcsolatok kötnek össze bennünket egymással.
Szolvákiában ma is jelentős számú magyarság él még a 90 éves elszakítottság, diszkrimináló törvények, magyar családok tízezreinek „lakosság csere” ürügyén való kitoloncolása ellenére is. Így az északi szomszédaink kormánya által jogerőre emelt nyelvtörvény súlyosan sérti a Szlovákiában élő őshonos magyar testvéreink istentiszteleti rendjét és közéleti aktivitását.
Megvagyunk arról győződve, hogy az államhatalomnak nincs joga beleszólni az egyház belső életébe sehol a világon, így Szlovákiában sem. Nem szabhatja meg, hogy lelkészei milyen nyelven hirdessék az evangéliumot, vagy híveik milyen nyelven imádkozzanak és dicsérjék Istent…
…Mi, baptisták törekszünk arra, hogy a mesterségesen gerjesztett nemzetiségi ellentétek ellenére továbbra is jó kapcsolatokat építsünk ki a határon túli magyar és más nemzetiségű hittestvéreinkkel…
…Mi, baptisták is csatlakozunk ahhoz a felhíváshoz, hogy nekünk, Krisztusban-hívő keresztyéneknek a nemzetek megbékélését kell elősegítenünk. Híddá kell válni az egymást elválasztó előítéletek szakadékai fölött. Továbbra is alapvetőnek tartjuk, hogy az evangélium örömüzenetét mindenkihez a saját anyanyelvén juttassuk el…
„Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, amelyet megszámlálni senki sem tudott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből; a trónus előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, és hatalmas hangon kiáltottak: "A hálaadás és a dicséret a mi Istenünkké, örökkön-örökké, Ámen!”
(Jelenések könyve 7:9-11)
Kívánom, hogy ezen a mennyei „nagytalálkozón” egyszer majd mi is mindnyájan ott lehessünk! Köszönöm, hogy meghallgattak!
Dr Mészáros Kálmán (egyházelnök/lelkipásztor)
|
|
Mi-Sa
|
|
Utolsó szerkesztés: 2009-09-19 14:32 : .
|
|
|
Válasz:Baptista hirdetmények 14 éve, 7 hónapja
|
|
|
TISZTELETTEL TARTOZUNK
(A Magyarországi Baptista Egyház köszöntése)
BEHARKA PÁL TESTVÉR 80 ÉVES
Beharka Pál testvérről bátran elmondhatjuk, hogy baptista közösségünk ajándékba kapta őt Istentől. Zenei tudása őszinte keresztyéni magatartással párosul, amely megnyilvánul szerénységében, önzetlenségében, békességre való törekvésében, és a mások iránti tiszteletadásában.
Mindez most arra buzdít mindannyiunkat, hogy szeretettel köszöntsük őt 80. születésnapja alkalmából. A hála szavai szóljanak elsőként Isten felé, de illendően köszönjük meg testvérünknek is, mindazt a sok fáradságot, amelyet végzett (végez) a magyarországi baptista zenekultúra fejlesztéséért, akár orgonaművészi szolgálatát, akár énekkarok-zenekarok tanítását, vagy az ifjúság érdekében végzett zenepedagógiai munkásságát tekintjük.
Elhívatott módon folytatta magyar baptista zenész elődeinek és munkatársainak elkötelezett szolgálatát.
Neve az évek során szinte teljesen összefonódott a magyarországi baptista ének-zenével. A szolgálat és a zenélés öröme betöltötte egész életét. Az Isten által beléoltott tálentumot bőségesen kamatoztatta és adta tovább. Így generációk harmónistáinak, orgonistáinak, énekkarvezetőinek volt tanítója és lett példaképe. Számára a zene nem öncél, hanem Isten dicsőítésének eszköze, az istentiszteletek elmaradhatatlan része.
Előbb az újpesti gyülekezet zenei vezetője lett, majd egész baptista egyházunk zenei irányítójává vált. Szolgált mint gyülekezeti orgonista, karvezető, a Baptista Teológiai Akadémia egyházzenei tanszékének vezetője és professzora, énekeskönyv szerkesztő és hangversenyező orgonista. A magyar baptista zenekultúra meghatározó egyéniségeként énekfeldolgozásaival, az elmúlt évtizedek során kiadott énekeskönyvekkel, kórus gyűjteményekkel, és más egyházakban is népszerű kétkötetes orgonaiskolájával gazdagította, nemcsak a baptista gyülekezeteket.
Baptista közösségünk zenekultúrája érdekében kifejtett szolgálataiért 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztjét, 2001-ben az Újpestért Díjat, 2005-ben Spurgeon-díjat adományoztak neki, majd a kaliforniai Biola Egyetem a zenetudományok doktorává avatta.
80. születésnapja alkalmából szeretetünk jeléül további sok erőt, és Isten áldását kívánjuk Beharka Pál testvérnek.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
