|
Válasz:Gondolatok a Biblia tükrében 14 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, URam, azokat, akik hozzád folyamodnak.”
(Zsoltárok könyve 9:11)
Amennyire emberi tapasztalatból tudhatjuk: az élet ismeretlen utazás. Minden új nap, minden új perc olyasmit rejt magában, amit örömmel, vagy éppen szorongással várunk. Jó, hogy vannak mindeközben megbízható események és személyek. Olyanok, akikben két okból bízunk: vagy azért, mert ismerjük őket, vagy azért, mert megbízhatónak ítéljük őket munkájuk végett. Ismerjük barátainkat; és megbízunk az autóbusz sofőrjében.
„Bíznak benned, akik ismerik nevedet…” Aki eltöltött életéből hosszabb-rövidebb időt Isten társaságában, megismeri Őt. Hiszen válaszol imákra, megóv, megerősít a nehézségekben, kijelentést ad a Biblia lapjain. Isten Barát, aki kitart mellettünk jóban és rosszban. Isten Testvér, aki megérti, min megyünk keresztül, hiszen Jézus Krisztusban emberré lett. Istenben bízhatunk, mert ismerjük őt.
„akik ismerik nevedet, URam” Istenben azért is lehet bízni, mert a legbizalmasabb munkát látja el. Ő a Teremtő és Megváltó. Az a személy, aki létrehozta a világot, mert szerette volna megosztani szeretetét másokkal. Habár a bűn és a rossz rajtahagyta nyomát, mégis az élet, a természet, a világegyetem hatalmas érték. És Isten a Megváltó, aki nem hagyta és nem hagyja az embert a bűn és a gonoszság martalékául. Isten teremtő és megváltó ÚR. A név pedig kötelez.
„akik hozzád folyamodnak” Akkor tapasztaljuk meg mindezt mi is, hogyha a teremtő és megváltó Úrból az én Uram lesz. Ennek egyetlen kulcsa: kérni Őt, bizalommal.
Ellen G. White írta a következőket;
„A hit bizalom Istenben – elhinni, hogy Ő szeret bennünket és a legjobban tudja, mi a válik javunkra. Éppen ezért ahhoz vezet, hogy az Ő útját válasszuk a magunké helyett. Saját tudatlanságunk helyett elfogadja Isten bölcsességét; gyengeségünk helyett az Ő erejét; bűnösségünk helyett az Ő igazságosságát. Az életünk, saját magunk már az Övé- a hit elfogadja Isten tulajdonjogát, és elfogadja az áldását. Igazság, becsületesség, tisztaság úgy lett elénk állítva, mint a sikeres élet titkai. A hit az, amely ezen életelvek birtokába juttat bennünket.”
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Gondolatok a Biblia tükrében 14 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít.”
(Zsoltárok könyve 37:5-6)
Amennyire meghökkentő volt a hallgatóság számára Jézus hegyi beszédének üzenete, legalább annyira kell, hogy érintsen bennünket is a Zsoltárok üzenete. Azt hinnénk, csak minket érnek sérelmek, csak nálunk uralkodik a gonoszság és jogtalanság – de sajnos ez mindig is így volt. A bűneset után mindenképpen. Előre bocsátom egészen addig így lesz, míg Isten mindent újjá nem tesz az ítélet és megtisztítás után.
Nyilvánvalóan bánt, sért és feldühít, ha igazságtalansággal találkozunk, vagy éppen bennünket vádolnak valamivel ártatlanul. Lehet, hogy semmilyen alapja nincs, amit később el is ismernek, de közben már meghurcoltak, megbélyegeztek, leírtak. Helyreállításra, kártalanításra nincs igazi lehetőség.
Hagyjuk tehát, hogy az istentelenek az tegyék amit jónak látnak? Hagyjuk szó nélkül az erkölcstelenséget és visszásságokat a környezetünkben? Engednünk kellene, hogy azt tegyenek velünk, amit csak akarnak?...
Úgy érzem, nem ezen van a hangsúly. Cinkostársakká válnánk, ha hallgatnánk, szó nélkül hagynánk egyértelmű dolgokat. Félreértelmezett szelídség lenne az, ha folyamatosan áldozat szerepébe állítanánk magunkat. Igenis az igazságot hirdetni, képviselni kell, még akkor is ha a többségnek talán más a véleménye.
Az idézett Ige arra mutat rá, hogy „hagyd az Úrra utadat”. Egyrészt az emberi igazságszolgáltatásban bízni hiábavalóság. Másrészt, ha az Úrra bízom dolgaimat, akkor nem én fogok erőlködni, ügyeskedni, szervezkedni, hogy megvalósuljon az általam igaznak vélt dolog. Sajnos sokszor jó célok érdekében dolgozva teljesen az emberi ügyességre, taktikára, „dörzsöltségre” támaszkodunk. Így viszont Istent nem hagyjuk érvényesülni. Nem lehet Isten céljait elérni az ellenség módszereivel.
Tegyük meg amit Isten ránk bízott, maradjunk tiszták előtte, a többit bízzuk rá. Ha megoldja az ellene irányuló több évezredes jogtalan vádaskodást, gondoljuk, hogy nem tisztázza a mi ügyeinket?
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Gondolatok a Biblia tükrében 14 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.”
(Ézsaiás 41:10)
A félelem úgy működik, mint egy nagyító. Kiemeli a részleteket.
Az életben sokszor tréfálja meg az embert a félelem. Felnagyít egy részletet, és mi máris egész életstratégiát építünk ki, hogy elkerüljük a legrosszabbat. Amikor a részlet betölti a horizontot, akkor pedig eluralkodik a lelken a csüggedés. Ráadásul a félelemnek és a csüggedésnek van egy nagyon kellemetlen tulajdonsága is: fertőző. Ezért figyelmeztet az apostol: „Ügyeljetek arra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől, hogy a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.” (Zsidókhoz írt elvél 12:15).
Isten a félelemmel és a csüggedéssel úgy veszi fel a harcot szívünkben, hogy rámutat az egészre: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened!” Felnézve a csillagos égre, eszünkbe juthat annak nagysága, aki mindent teremtett. Megcsodálva a hópelyhet, eltöltheti lelkünket annak gondoskodása, aki ilyen apró részletekre is ügyel. Mert a világban az igazán fontos: Isten! Milyen jó tudni, hogy „… nincs is messzire egyikünktől sem; mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk.” (Apostolok Cselekedetei 17:28)
Isten ott van minden emberi életben, ott áll mellettünk a legmegtörtebb állapotban is. Nemcsak egyszerűen együtt érez, vagy csalóka módon próbál vigasztalni, ahogyan mi emberek hadonászunk a közhelyekkel, melyek csak arra jók, hogy eltakarják a valóságot. Azt, hogy nem tudunk segíteni. Isten megáll mellettünk és megerősít, hogy szembe tudjunk fordulni a félelem forrásával. Megsegít, hiszen nincs módunkban, hogy megküzdjünk a sötétséggel egymagunk. És „győzelmes jobbjával támogat”, azaz átvezet azon a részen, ahol mi még nem jártunk, sőt kételkedünk benne, hogy van út egyáltalán.
Mert Jézus utat nyitott - túl szenvedésen és halálon, túl csüggedésen és félelmen - a szerető Isten jelenlétébe.
Azt mondják, hogy „jobb félni, mint megijedni”. Isten azt mondja, jobb hinni, mit félni!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Gondolatok a Biblia tükrében 14 éve, 5 hónapja
|
|
|
ADVENT, SZERETET
(Advent 1. vasárnapjára)
„Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.”
(1 Korinthus 13:1–3)
Amikor az ember kapcsolatba kerül – a missziókon keresztül – a széles világgal, és megismerkedik a földkerekségen gyakorolt különbözõ vallásokkal, önkéntelenül felmerül benne a kérdés: tudja-e valaki, hogy mi az igazság, ki tanít igazat, melyik a helyes út?
Ezt akarta kifejezni a Gellért-hegy oldalában felállított fekete gránit szoborcsoport, (a filozófusok kertje) amelyet 2007-ben megrongáltak, három szobrot pedig el is loptak. Négy életnagyságú emberalak – Buddha, Ekhnaton, Lao-ce és Jézus Krisztus – áll körben egy bolygónkat jelképezõ kicsiny gömb fölött, jelezve, hogy az õ tanításuk, filozófiájuk hat a föld lakosaira.
Érdekes összeállítás. A világ tanítói egy csoportban. Szoborként egyforma anyagból vannak alkotva, ugyanolyan magasak… De vajon egyenrangúak-e?
Pál apostol közismert szeretethimnusza három részbõl áll; olyan, mint egy szárnyas oltár – írja Gyökössy Endre, és megmutatja, hogy az a szeretet, melyrõl szól, nem érzelem, nem tulajdonság: az a Szeretet maga Jézus. S a himnusz egyes szakaszai az adventrõl, a nagypéntekrõl és a húsvétról szólnak. Olvassuk majd így el ezt a gyönyörû alkotást, de most csak az „adventi” részt figyeljük! Ha a szeretet szó helyett Jézust mondunk, így hangzik a himnusz: "Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, Jézus pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengõ érc vagy pengõ cimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, Jézus pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tûzhalálra szánom, Jézus pedig nincs bennem: semmi hasznom abból."
Advent. A Jézus nélküli, de õt váró idõszak. A tanítók, bölcselõk, vallásalapítók, próféták idõszaka. A filozófusok ideje. Az angyalok nyelvén szóló, tudós, hívõ, Istent keresõ emberek ideje. A késõbb sokszor mártírrá váló, különleges, „híres” emberek követõk millióit vonzzák magukhoz, tanaikhoz. De mi hasznuk származik ebbõl? Szeretet nélkül, Jézus Krisztus nélkül üres a teológia, a filozófia, a hit.
Csak õ teszi teljessé a világot. Kell a tudomány, a bölcselet, a mûvészet és a hit, de Krisztus nélkül, a Szeretet nélkül semmit nem ér.
A szoborcsoporttól távolabb még nagyobb gránitalakok állnak. Õk nem Buddha vagy Lao-ce hívei: Krisztus-követõk. Szent Ferenc, Gandhi áll ott. Jézus tanítványai. Õk megismerték, hogy Isten elküldte a szeretetét Jézusban, hogy õ legyen minden mindenekben.
Számos tanulmányt írtak azokról, akik felismerték Jézusban az Isten fiát. Összehasonlítva õket sok szép gondolatot is papírra lehetne vetni. De tovább nem jutnánk, mert egy a fontos: Jézus nagyobb, több, más. És amikor azt bizonygatják, hogy minden vallásban van valami szép vagy jó, vagy csak átfut a fejeden ez a gondolat, amikor Istent keresõ embert látsz, jusson eszedbe: Jézus a Szeretet, és a Szeretet nélkül nincs semmi. Gyertek mindnyájan, gyertek úgy, ahogy vagytok, egyetlen kivétel se legyen. Bûnbocsánatot, békességet és örömöt kaphattok tõle ajándékba.
Testvérem, barátom, legyen ez az advent számodra is a megjelent Krisztus szeretetének megismerése, átélése.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Gondolatok a Biblia tükrében 14 éve, 5 hónapja
|
|
|
VÁRNI ÉS KERESNI
(Advent 2. vasárnapjára)
„Íme, élt egy ember Jeruzsálemben… Igaz és kegyes ember volt, várta Izráel vigasztalását…”
(Lukács 2:25)
Várni és keresni: a Bibliában különös hangsúlyt kap ez a két élethelyzet. Aki vár, lehet, hogy látszólag elfoglalja magát valamivel, de abban a pillanatban, ahogy várakozása beteljesülni látszik, teljes személyiségével a várakozás végét jelentõ esemény felé fordul. A keresõ ember pedig kész számos körülményt figyelmen kívül hagyni, hogy keresése minél eredményesebb legyen.
Várni és keresni – mindkettõnek van egy erõteljes vonása: az összpontosított figyelem. Mindkét esetben megjelenik a „Hamar, gyorsan, minél elõbb!” sürgetése.
2009 vajon a várakozás és a keresés esztendeje volt a számunkra? Nagy kérdés, testvérem, hogy mit vártál és mit kerestél ebben az évben. Talán nagy várakozásokkal és ezernyi lehetõség keresésével indultál neki ennek az évnek. Vajon mára alábbhagyott-e benned az a feszítõ-türelmetlen erõ, amely át – meg átszõtte várakozásodat és keresésedet?
Annyi változás tette, tehette próbára figyelmünket, hitünket az év folyamán, és talán volt úgy is, hogy csalódnunk kellett: sürgetõ várakozásunkra, keresésünkre nem jött megoldás. De ha a fenti bibliai idézetben szereplõ emberre gondolok, akkor határozottan és nagy örömmel – sõt biztatóan – jelenthetem ki: van megoldás! Csak nem mindegy, hogy kit várunk, és kit keresünk. Mert az egyetlen megoldás Jézus Krisztus. Aki õt várja és keresi, eljut a megoldáshoz. Ahhoz a megoldáshoz, amely meghozza a várva várt békességet és lelki egyensúlyt az ember személyes életébe.
Mindannyiunknak szüksége van megoldásra! Égetõen fontos ez az életünkben! A megoldás kulcsa pedig ebben rejlik: várni és keresni Jézus Krisztust. Várni és keresni õt minden pillanatban. Várni és keresni õt úgy, ahogy az ember élete legdrágább „hozzátartozóját” várja, és legféltettebb kincsét keresi! Várni Jézust mint az övéiért visszajövõ, mihamarabb visszatérõ gyõztes Királyt, és keresni õt mint Szabadítót, Megváltót – addig, amíg nem késõ!
Simeon nem várt hiába. Személyes bizonyságtételét Lukács evangéliuma 2. fejezetének 29. versétõl olvashatjuk. "Most bocsásd el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek."
Ezért igazán érdemes neked és nekem is várni és keresni!
BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Gondolatok a Biblia tükrében 14 éve
|
|
|
Ki a Krisztusod?
„Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! - és sokakat megtévesztenek.”
(Máté 24:5)
Ámítás, tévelyítés, félrevezetés, megtévesztés, elhitetés – mindez az ellenség, a Sátán mesterkedése, aki oroszlánként lesi a prédát, csakhogy elbuktasson minden igazszívűt. Mert az ő célpontja nem csak a hitetlen, az istentagadó; hanem az, aki Jézust megváltójaként tiszteli. Képes szent alakot ölteni, angyalnak, Krisztusnak mondani magát, pedig nem az. Csak dühödt ellenség, aki saját és mások végső pusztulására vár. Azt gondolja, ha többen vesznek az utolsó ítéletben bűneik miatt, az ő szenvedése kevesebb lesz.
Ezért hát a nagy csalás, amivel mindenkit hiteget. Művét bárány-arca, jézus-szája takarja a vizsgáló szemek elől. Igen, a hitet rombolók legnagyobb támadása történelmünk során nem kívülről, hitetlen, konok pogányoktól származik majd. Hithűség, keresztény elvek, bibliai jelszavak lesznek a hamis krisztus mellett lándzsát törők zászlajain. Minden, amit látsz, minden amit hallasz, minden amit érzékelsz azt mondja majd: A hazugság az igaz, az igazság az többé nem az. Sajnos, a többség az ő pártjára áll és késő lesz, mire feleszmélnek, mert addigra már késő dönteni. Ezért szólt előre az Úr. Magunknak Krisztust választanunk nem akkor kell majd, annak most van itt az ideje.
Most még lehet különbséget tenni, most még tanulhatjuk a Szentírást, most még megismerhetjük, mit kíván tenni Isten a jövőnkben és azt is, mit tett eddig értünk. Most még eldönthetjük, kinek adjuk át magunkat teljesen, kit követünk. Most, amikor sok választásunk van, kínálja útját nekünk Megváltónk. Mert tudja, amikor már mindenhol keresett kiutat romlásából az ember – de nem talált –, az csak érdek lehet, nem szabad akarat. Az lesz a fel nem ismert pillanat, mikor az ellenség mindenkit zsákutcába csal.
Kedves olvasó, te merre tartasz? Súlyos terheid alól hol találsz kiutat? Ki a segítőd, téged ki ment meg? Pénzed? Karod? Társaidba vetett hited? Új, tetszésed szerint összegyúrt ideológiád?
Neked ki a Krisztusod?
|
|
Mi-Sa
|
|
Utolsó szerkesztés: 2010-05-18 14:50 : .
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
