|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. augusztus 26. Szerda
„Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát.”
Zsolt 40:5
(1Pét 3:15; ApCsel 27:33–44; Ezsd 4:1–24)
Sztárai Mihály a török hódoltság idején hirdette Isten igéjét, énekelt Isten irgalmáról, szeretetéről. Zsoltárfordításaival hitet, reménységet, bizalmat öntött a hódoltság alatt sínylődő nép szívébe. Isten vele volt az üldözésben, mellette állt a fogságban belső küzdelmei, kísértései közepette is. Reformátor elődeink élete és szolgálata, Istenbe vetett bizalma példaként áll előttünk. Ma is csak az lehet igazán boldog, aki képes felfelé is tekinteni, és bátran bízik Isten segítségében.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. augusztus 27. Csütörtök
„Jézus Krisztus mondja: Aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.”
Ján 11:26
(Zsolt 116:9; Luk 10:38–42; Ezsd 5:1–17)
Egy édesanya halálosan beteg kislánya ágyánál így imádkozott: „Édes Istenem add, hogy ne ő, hanem én szenvedjek…” S ha lehetett volna, átvállalta volna a szenvedést és a halált. Jézus Krisztus ezt tette értünk, bűnös emberekért! Felvette a keresztjét, vitte a Golgotára, vállalta érettünk és helyettünk a szenvedést és a halált. A harmadik napon azonban Isten feltámasztotta őt, hogy mindazoknak, akik hisznek benne, életük, örök életük legyen.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. augusztus 28. Péntek
„Istenünk, bűneinkhez képest kíméletesen bántál velünk.”
Ezsd 9:13
(1Kor 15:57; Luk 22:35–38; Ezsd 6:1–22)
„Mikor elhagytak, / Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten” – írta Ady Endre Az Úr érkezése című versében. Az Úr valóban így érkezett, érkezik el ma is a bűn terhe alatt roskadozó emberhez, hogy váratlanul és csöndesen ölelje át, és szeretetét, kegyelmét adja neki. Jézus Krisztusért, az ő szenvedéséért és haláláért van kegyelem számunkra Istennél. Bűneinkhez képest valóban kíméletesen bánik velünk Úr.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. augusztus 29. Szombat
„Jézus Krisztus mondja: „Aki hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva.”
Mt 7,24–25
(1Sám 2:8; ApCsel 14:8–18; Luk 13:31–35)
Bizonyára emlékszünk még a híradók képsoraira: megtépázott tetők, vízben úszó vagy összeomlott házak, sártenger a falvakban, kétségbeesett emberek… Utólag elhangzik: ha gátat emeltek volna, ha nem vályogból építenek házat, ha nem irtanak erdőt – és így tovább –, nem zúdul le a víz. Sajnos utólag már nincs mit tenni. A ma is és Jézus korában is beszédes példa emlékeztessen bennünket arra, hogy „épületünket” most még ráépíthetjük Krisztusra! Senki és semmi más nem fog megmenteni az ítéletkor – sem pénz, sem befolyás, sem hírnév, sem életbiztosítás.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. augusztus 30. Vasárnap
„Istenünk áldásra fordította az átkot.”
Nehémiás 13:2
(2Kor 4:17; Márk 2:1–12; Ef 4:22–32; Zsolt 67)
Izrael népe történelme során megtapasztalta Isten vezetését. A babiloni fogságból hazatérve templomépítésbe kezdenek, és hálaadással idézik vissza azokat az eseményeket, amelyekben különösen is átélték Isten áldását. Sokszor elhangzik templomainkban az ároni áldás: „Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged…” Kérjük és várjuk hát Isten áldását az előttünk álló hétre, a munkára, amelyet végezni fogunk, az emberekre, akik felé küldetésünk hirdetni az evangéliumot, a találkozásokra, amelyek ránk várnak, és az időre, amelyet Isten áldásával, értékesen használhatunk fel.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. augusztus 31. Hétfő
„Én veled leszek – így szól az Úr –, és megszabadítalak.”
Jer 30:11
(Ján 14:16–17; Márk 10:46–52; Luk 13:1–5)
Jézusban az élő Isten van közöttünk, aki tanítványainak mennybemenetele előtt is megerősítette: „…és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28:20) Isten betartotta ígéretét – mind a jelenlétére, mind a szabadításra vonatkozóan. Igaz, mást vártak az emberek. És mennyit értetlenkedtek a tanítványok! Az ács fiában nehéz volt meglátni Isten egyszülött Fiát. A kereszten szenvedő Krisztust kigúnyolták az alant állók… Ma is sokan kételkednek a megváltásban. Adja Isten, hogy felismerjük őt!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
