|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 1. Kedd
„Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja.”
Zsid.lev 9:12
(1Móz 28:17; Luk 5:12–16; Luk 13:6–9)
„Szívemtől trónodig – Mily szent csoda…” Jákób álmában égig érő létrát, Isten angyalait s atyái Istenét látta. Áldást, ígéreteket kapott tőle. Felébredve az álomból az Úristen hatalma, dicsősége félelemmel töltötte el. De hitben megerősödve és Istennek szóló fogadalomtétellel indult tovább útján. Ahogy Jákóbbal, úgy a mi életünkkel is különleges, egyedi terve van Urunknak, s ahogy őt, úgy minket is keres, szólít Istenünk.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 2. Szerda
„Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?!”
1Móz 39:9
(Luk 11:4; Préd 12:1–7,8; Luk 13:10–17)
Az Úr Józseffel volt, olvassuk a fejezet elején. Áldását kiterjesztette életére, munkájára. Potifár, a fáraó főembere egész házát rábízta. Amikor Potifárné házasságtörésre akarta rávenni Józsefet, ő nem veszítette el a fejét, hanem hű maradt Istene parancsolataihoz. Mi a próbatételek, kísértések célja életünkben? Mi is megmérettetünk, hogy milyen erős, szilárd, kipróbált, tiszta a hitünk, s hogy mi lakik a szívünkben. Nemcsak szavakkal, hanem egész lényünkkel Istenéi vagyunk-e? A próbatétel ilyen „szemüvegen át” nézve nem csapás, hanem Istenünkhöz visz közelebb.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 3. Csütörtök
„Itt van az Úr, benne reménykedtünk, vigadjunk és örüljünk szabadításának!”
Ézs 25:9
(Ján 11:27; Márk 6:7–13; Luk 13:18–21)
„Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint emberben bízni” – olvassuk a 118. zsoltárban is (8. vers). A szabadítás, a problémákra való megoldás nem feltétlenül azonnal és úgy történik, ahogyan azt az ember kívánja, elvárja. Isten irántunk való mély szeretete, imáink meghallgatása felől sose legyen kétségünk, ne hallgassunk olyan hangokra, amelyek meg akarnak ingatni bennünket hitünkben. „Itt van az Úr,” mondja a próféta, s mi ezt teljes szívvel mondhatjuk vele, hiszen Jézus Krisztus él, feltámadt, életet és üdvösséget ad.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 4. Péntek
„Mivel ő, a Szent hívott el titeket, magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban.”
1Pét 1:15
(1Móz 17:1; Mát 27:39–44; Luk 13:22–30)
A Tízparancsolat követelményeit ekképpen vezeti be Isten: „Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok.” (3Móz 19:2) De ki és hogyan lehet szent? Szent az, aki (ami) egészen, mindenestül Istenhez tartozik. Atyánk mindennél jobban ismer minket, látja a bennünk lévő bűnt, a lázadást, a gonosz szándékot, az ő törvényének való hátat fordítást. Hihetetlen, mégis igaz, hogy Krisztus által kegyelmet kínál, és a felebaráti szeretetet mint legfőbb parancsolatot helyezi a szívünkre.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 5. Szombat
„Mi megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett.”
ApCsel 6:4
(Jer 15:16; Préd 12:9–14; Luk 15:11–32)
Hány olyan gyülekezet, közösség van, amely ezt ki merné mondani? Pedig ez az igevers keresztyénségünk lényegét hirdeti. Nem a lelkészek „privilégiuma” ez, hanem a bűnbocsánatot és kegyelmet nyert emberé. Mindenkié, akiben Krisztus él. Kitartóan csak az az ember tud imádkozni, állhatatosan csak az a közösség tud az ige szolgálata mellett dönteni, amelynek tagjai naponként Bibliát olvasnak, családon belül is együtt imádkoznak, s az Úrnak szentelt életet élnek. Maradjunk meg az ige és az imádság mellett!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 6. Vasárnap
„Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!”
Ézs 1:17
(Mát 7:2; Márk 10:2–9,10–16; 1Thessz 4:1–8; Zsolt 62)
Ézsaiás próféta az Úr szavát közvetítve azt mondja Izrael népének: nem elég az áldozatokat bemutatni, meg kell térni. Nehéz annak az embernek az intését elfogadni, akinek a magatartásán, szavain nem érezzük, hogy ő Isten embere, hozzá tartozik, neki él. A saját igazságát igazolni akaró, kioktató természet csontos dióhéjba zárt makacssággal találja magát szembe. Az erőszakoskodó csupán még ingerültebb lesz, ha a hozzá szólóban nincs meg az alázat. Isten arra biztat minket, hogy arról beszéljünk embertársainknak, amit a saját életünkben már letettünk elé, s rendeztünk. Szüksége van a világnak a szelíden szerető, másokat elfogadó, Istenre figyelő, erőt, bölcsességet tőle váró testvérekre.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
