|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 13. Vasárnap
”Az ÚR lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az ÚR ismeretének és félelmének lelke.”
Ézsaiás 11:2
[Mát 3:16; Ef 1:17; 1Pét 4:14]
„Nem a félelem lelkét kaptátok, nem vagytok félelmek közé bilincselve, van másként, van más út, van szabadságotok Krisztusban.”
Erőnek lelkét kínálja az Úr. De miféle erőt?
Ez az Úrtól való erő, a teremtő Isten, a világot hordozó Isten Lelke. Nem gyönge, nem nádszál életünk van. Ez az erő, amit Jézus kínál nekünk, soha sem a másik legyőzésének ereje, hanem a helyben maradás, a megállás, a bizonyságtétel ereje. Ez az erő arra való, hogy ne meneküljünk el életünk fordulatai elől, hanem hordozzuk a terheinket, éljük át a küzdelmeinket, vele együtt, szüntelenül rá nézve, aki mellettünk, velünk van. Ez az erő arra való, hogy bírjuk ki, éljük végig az életünket, benne a gyönyörű szép, napsütötte, csodaszép napokat, s azt is, ami nehéz.
Ézsaiás próféta még azt is mondja: „aki hisz, az nem fut. Sem semmi után, sem semmi elől.” Aki hisz, az felvállalja az életét, mert benne felfedezheti a mellette álló Jézust, aki hisz, nem fut, mert látja a vele tartó Jézust az élete fordulatai mögött és között. Ellát Krisztusig. Adja Isten, hogy így legyen veled, veletek, mindannyiunkkal! Erőt kínál mindenkinek az Úr önmagából!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 14. hétfő
„Mivel meglágyult a szíved, és megaláztad magad előttem, azért én is meghallgatlak! – így szól az Úr.”
2.Krónika 34:27
(Luk 7:9–10; Máté 5:38–48; Ef 6:10–17; Zsolt 21)
Nem könnyű egy-egy olyan igét, igehirdetést vagy akár véleményt végighallgatni, amely személyesen nekünk szól, és ráadásul igaz. Kemény szívvel, öntudattal, önérzetesen minden szó lepattan rólunk. Ezzel a magatartással azonban nehezen tudunk megnyílni mások előtt. Ennek eredménye a hosszú hallgatás ember és ember, Isten és ember között. Amint meglágyul a szívünk, amint megalázzuk magunkat, és vissza tudunk lépni egyet, szavaink meghallgatásra lelnek, s ami még ennél is nagyobb csoda: megszólal az Úr.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 15. Kedd
„Ne féljetek az emberek gyalázkodásától, szitkozódásuktól ne rendüljetek meg!”
Ézsaiás 51:7
(Luk 12:4; 5Móz 4:5–13; Józs 3:1–17)
Isten ítéletet fog mondani az egész világ felett – ő az egész teremtettség Ura. Aki őt kineveti, tagadja, kigúnyolja, bizony az is odakerül ítélőszéke elé. Igazsága és szabadítása nem múlik el az idővel. A próféta által megszólított Izrael az igében bátorító, szívet melengető szót kap: „Ne féljetek…” Jézus is lelkére helyezi övéinek a Hegyi beszédben, sőt boldogmondássá emeli. Gyalázó szó, szitkozódás napjainkban is éri a keresztyénséget. Nem a félelem vagy a visszagyalázkodás, a szóbeli visszavágás a mi utunk. Imádkoznunk kell, még többet és szelíden, de határozottan meg kell vallanunk hitünket.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 16. Szerda
„Itt vagyok, itt vagyok! – mondtam a népnek, amely nem hívta segítségül nevemet.”
Ézsaiás 65:1
(Ján 10:11; Ján 2:1–11; Róm 12:4–16; Zsolt 44)
A választott nép, Izrael nem keresi, nem kérdezi, nem hívja segítségül Urát, a bálványimádásban keres támaszt, ott kutat örömök után, amelytől pedig Istene óva intette (lásd Ézsaiás 65:3–4) – hangzik a súlyos prófétai szó.
Pál apostol rómaiakhoz írott levelében pedig (10:20), Pál a fenti igéből kiindulva a népek megtéréséről, a pogányok felé kitárt isteni karról szól.
Íme, az Úr megtalálható a kereső számára! Gyermeke lehetek én is! „Itt vagyok”-ja felhangzik ma is, az istentiszteleteken is – ne zárjuk be fülünket, szívünket előtte!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 17. Csütörtök
„Ne féljetek, legyetek erősek!”
Zakariás 8:13
(2Kor 12:12; ApCsel 15:22–31; Józs 8:1–29)
Valamikor az év elején rengeteg jóslatot olvashattunk a lapokban, láthattunk a tévében 2009-re. Valahogy jót nem szívesen ígértek – annál több természeti katasztrófát, terrorcselekményt, szeszélyes időjárást, válságokat. Ha valaki ilyen útravalóval indul el nap mint nap, mélységesen elkeseredik, és félelemében legszívesebben ki sem lépne a lakásából. Hogy mi jön, azt nem tudhatjuk. De egyvalamit igen: életünknek az az Isten az Ura, aki szeretetét megmutatta Jézusban! Nem „üresen csengő biztatás” az ige. Krisztus személye, az ő szava tölti meg tartalommal – ezért, vagyis őmiatta nem kell félnünk, s általa erőnk is lesz az év minden napjára, amennyi kell.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 18. Péntek
Jézus Krisztus mondja: „Ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem.”
János 14:14
(Zsolt 106:4; Ján 7:1–13; Józs 8:30–35)
Tudunk-e „jól”, helyesen kérni? Mert kérni – úgy általában – nagyon is tudunk… De tudunk-e kérni Istennel összhangban, Jézus nevében, ha őt magát nem ismerjük? Ha nem tartjuk meg törvényét, és nem élünk evangéliumából? Ha nem személyes Urunkat imádjuk benne? Hogy tudunk akkor kérni, ha egyáltalán nem is beszélünk vele (vagyis nem imádkozunk)? Tegyük, mert ő megtanít a „jó kérésre”, és ahogy a fenti igében ígéri: meg is adja nekünk mindazt, amit az ő nevében kérünk.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
