|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 19. Szombat
„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!”
Zsoltárok 143:10
(Ján 15:26; 5Móz 33:1-16; Józs 9:1–27)
Ma már csak egy gombnyomás, és az autóban bekapcsolt számítógép (GPS) megmutatja a helyes utat a vezetőnek: melyik kereszteződésnél merre forduljon, hogyan érheti el a legrövidebb úton, gyorsan, egyenesen, kerülők nélkül a célját. Biztonságos így az utazás, van mire támaszkodni. A zsoltáros bizonyságtétele nekünk, mai vándoroknak szól: van vezetőnk, biztos, jó, hűséges, áldott vezetőnk az úton!
De… vajon miért megyünk mégis mindig a magunk feje után? És hogy lehet, hogy Istenünk mégsem vetett még el magától bennünket?
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 20. Vasárnap
„Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben.”
Efézus 6:11
„Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre, és készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, amikor teljességre jut a ti engedelmességetek.”
2 Korinthus 10:3-6
Milyennek ismernek minket az emberek? Szokott érdekelni bennünket, hogy mit gondolnak rólunk mások? Na igen, szeretünk tetszeni a többi embernek (főleg a hatalmasságoknak, főnöknek, vagyis azoknak, akiktől függ bizonyos értelemben az életünk vagy annak egy területe), de most nem ez a kérdés lényege.
El tudjuk-e képzelni magunkat "kívülnézetből"? Mi látszik rajtam, bennem, rólam? Milyen ember vagyok mások szemében? Látja a családom, hogy szeretem őket? Vagy "úgyis tudják"? Érzik a beosztottaim a bennem lévő alázatot? Vagy jobb, ha tudják a helyüket alattam? Tapasztalja a főnököm, hogy jó munkát végzek? Vagy amit nem lát, az olyan, mintha nem is lenne? Aki megismer, megtudja vajon a viselkedésemből, hogy Krisztus szelíd volt, gyengéd, iránymutató, alázatos, megvesztegethetetlen, megfélemlíthetetlen, szeretetteljes? Vajon milyennek látnak mások?
Egy biztos: nem olyannak, amilyennek én látom magam. Annál vagy jobbnak, vagy rosszabbnak. Nem is az énképemet kell rájuk erőltetnem. Inkább azon fáradozzak, hogy lássák bennem Krisztust!
Milyennek ismer bennünket az ördög? Könnyű prédának? Hányszor sikerült már ugyanazzal a kísértéssel ugyanúgy becsapnia? Nincs szüksége nagy találékonyságra. Ismeri az összes gyenge pontunkat. Vagy győztünk már vele szemben? Ismerjük a taktikáit? Felismerjük a hangját akkor is, ha hazudik? Megfuttattuk már egypárszor? Megremeg-e, ha ránk néz, no nem tőlünk, de attól az erősebb fegyverestől, aki bennünk lakik, akinek az ismertetőjegyeit hordozzuk magunkon? Az ördög azt hazudja, hogy ismeri minden porcikánkat, de ez nem igaz. Szellemi lény ugyan, de nem ő teremtett, nem ő formált az anyaméhben. Nem tud rólunk mindent.
Milyennek ismer bennünket Isten? Hasznosnak az ő országa szemszögéből nézve? Engedelmesnek, akivel lehetetlen küldetéseket is győzelemre tud vinni? Őt nem lehet becsapni, megtéveszteni, mindig pontosan olyannak lát, amilyenek valójában vagyunk. Nélküle semmi erőnk, vele csodákat élhetünk át. A mi kis halvány próbálkozásaink megerősödnek általa, még gyengeségeinket is képes a javunkra fordítani. Tud adni fegyvereket a sátán ellen, mert ő igazán ismeri minden gyenge pontunkat. Ő formált az anyaméhben, és végigszenvedte a kereszten minden egyes bűnünk büntetését is. Mindent tud rólunk. Nem kell rejtőzködnünk előle.
Segít. Szeret. Vezet. Tanácsol. Nem olyan fegyvereket ad, amik már ezerszer beváltak vagy népszerűek, hanem olyanokat, amiket ránk méretezett. Egyediek, a legalkalmasabbak arra, hogy álljuk az ördög ravasz cseleit.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 21. Hétfő
„Ő az élő Isten, aki megmarad mindörökké. Az ő királysága megdönthetetlen.”
Dániel 6:27
(Ján 10:28; Ézs 19:19–25; Józs 10:1–15)
Dárius királyt ámulatba ejtette, hogy Isten megtapasztalhatóan jelen van Dániel életében. Nem az oroszlánok verméből és a tüzes kemencéből kilépő Dánielt tisztelte és magasztalta az uralkodó, akinek mindene megvolt, hanem azt az Urat, akit bár nem látott, de akiről hitte, hogy Dánielt segítette. Micsoda különbség! Áldott az az ember, aki saját magát megdönthetőnek és mulandónak tartja, de Istent örökké uralkodónak, el nem múló hatalmasságnak.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 22. Kedd
Jézus Krisztus mondja: „Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.”
János 20:21
(Ézs 35:3; 1Kir 17:8–16; Józs 11:1–15)
Aki ezt az igét szívébe zárja, megkapja a stafétabotot. Rajta a sor. Rajtunk a sor. Vinnünk kell az evangéliumot – szerteszét, de nem összevissza. Hiszen Jézus azt mondja, mielőtt elküldi tanítványait: „Békesség néktek!”
Így kell hát nekilátnunk – belemarkolva legmélyebb valónk tarisznyájába, s szórva azt, amit mi is csak úgy kaptunk: imádság, áldás és lelki ének erejét, jó szót és jó szándékot, irgalmasságot, figyelmességet, bátorítást, az üdvösség jó hírét…
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 23. Szerda
„Rendelkezéseket adtam nekik, és megismertettem velük törvényeimet, amelyek által él az ember, ha megtartja azokat.”
Ezékiel 20:11
(1Tim 1:8; Ruth 1:1–21; Józs 20:1–9)
A törvény rend. Isten országában rend van. Minden lakos igazodik hozzá. Ez természetes. Ha Isten rendetlen lenne, jaj lenne a mennyei világnak; talán már nem is létezne. De ő „rendes”. Tanulhatunk tőle! És azoktól is, akik az ő országában élnek. Rendet. Mert akinek rend van az életében, boldog ember. A mennyországban csak boldog emberek élnek.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Válasz:Kegyelem, napról - napra 14 éve, 8 hónapja
|
|
|
2009. szeptember 24. Csütörtök
„Te vagy, Uram, reménységem, te vagy, Uram, bizodalmam ifjúkorom óta.”
Zsoltárok 71:5
(1Ján 2:28; ApCsel 13:42–52; Józs 22:1–20)
Sok fiatal van, akiknek még van esélyük arra, hogy elmondhassák: nem Isten nélkül nőttem fel, mert személyes kapcsolatom volt vele. Mennyi fiatal jön-megy mellettünk, körülöttünk, talán saját lakásunkban, talán a szomszéd utcában, akik most még nem tudnák kimondani: „…ifjúkorom óta.” Milyen jó és „üdvös”, mikor felnőttként valakinek az ajkáról nem az öreg zsoltáros iránti irigység szava fakad, hanem vele együtt tudja mondani: „Te vagy, Uram, reménységem…”
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
