|
2011. szeptember 8. csütörtök 12 éve, 8 hónapja
|
|
|
„Jaj azoknak, akik álnokságot terveznek, mert van hozzá hatalmuk!”
Mikeás 2:1
(Mt 20:25–27; 1Pt 5:1–5; Mt 12:22–37)
Isten kezdettõl tudta, hogy a kereszt, amellyel Jézus nevét örökre el akarják törölni, a világ végéig az õ nevét fogja hirdetni. Ezért adott hatalmat ellenségeinek, hogy álnok tervüket véghez vigyék. Nagypénteki sikerük utólag mégis pillanatnyinak és látszólagosnak bizonyult.
A nap éneke:
MILY DRÁGA NEKÜNK EZ A JÓ HÍR
1. Mily drága nekünk ez a jó hír,
Mily édes örömteli zeng!
Halljátok a nagy szabadítást,
Mely Jézusba’ lett a mienk!
Ó, bízd magad e kegyelemre,
Mely gazdagon árad feléd,
Váltságát tedd a magadévá,
Hidd, az számodra is elég!
2. Leszállott a mennyei fényből,
Elhagyta a dicső hazát,
Hogy széttörhesse rabbilincsünk,
Hogy hintsen az éjbe sugárt.
Ó, bízd magad e kegyelemre,
Mely gazdagon árad feléd,
Váltságát tedd a magadévá,
Hidd, az számodra is elég!
3. Ó, jöjj mi hatalmas Urunkhoz,
Fáradt, szomorú, jer ide,
Érted gyötrődött a kereszten,
Hát bízva jöhetsz elibe.
Ó, bízd magad e kegyelemre,
Mely gazdagon árad feléd,
Váltságát tedd a magadévá,
Hidd, az számodra is elég!
4. Csak Jézus az, aki segíthet,
Üdvöt nem ad más, csakis Ő,
Itt áll és türelmesen vár még.
Mit késel? Nincs már sok idő!
Ó, bízd magad e kegyelemre,
Mely gazdagon árad feléd,
Váltságát tedd a magadévá,
Hidd, az számodra is elég!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. szeptember 9. péntek 12 éve, 8 hónapja
|
|
|
„Isten az én kõsziklám és szabadítóm, erõs váram, nem ingadozom.”
Zsoltárok 62:7
(Kol 1:23; Lk 22:54–62; Mt 12:38–45)
A zsoltáros a hit erejével olyan helyzetben tesz errõl tanúságot, amikor mindebbõl még semmit sem tapasztal. Tapasztalat híján hisz, hogy majd késõbb tapasztalata a hitét igazolja. Luther mondta, hogy „a hit soha nem abból indul ki, amit tapasztal, hanem – ha kitart – végül az válik tapasztalattá, amit tapasztalat híján hisz.”
A nap éneke:
NINCS KŐSZIKLA SENKI MÁS
1. Hozsánna! Hozsánna!
Hozsánna Dávid Fiának!
Hozsánna! Hozsánna!
Hozsánna Dávid Fiának!
Hozzád száll énekünk,
Szívünkből szeretünk:
Nincs kőszikla senki más,
Csak Te vagy a mi Istenünk!
2. Dicsőség, dicsőség
A feltámadott Krisztusnak!
Dicsőség, dicsőség
A feltámadott Krisztusnak!
Hozzád száll énekünk,
Szívünkből szeretünk:
Nincs kőszikla senki más,
Csak Te vagy a mi Istenünk!
3. Jézus, Jézus,
Jézus, Isten Báránya!
Jézus, Jézus,
Jézus, Isten Báránya!
Hozzád száll énekünk,
Szívünkből szeretünk:
Nincs kőszikla senki más,
Csak Te vagy a mi Istenünk!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. szeptember 10. szombat 12 éve, 8 hónapja
|
|
|
„Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.”
Zsoltárok 32:8
(ApCsel 16:7; Ézs 26:1–6; Mt 12:46–50)
Isten szemmel tartja azokat, és vigyáz azokra, akik tanácsát megfogadják. Mert Isten sosem a könnyebbik megoldást, a könnyebbik utat ajánlja övéinek, hanem Jézus követésére hívja õket. Jézus követése pedig – Luther szavával – keresztkövetést jelent. Aki vállalja, azt Isten megõrzi ebben az életben és megdicsõíti az eljövendõben.
A nap éneke:
MINDIG VELEM
1. Mindig velem, Uram, mindig velem,
Még ha nem láthat is gyarló szemem.
Azért ez énekem: velem van Istenem,
Velem van Istenem, mindig velem!
2. Nem mondtad-é, Uram, mindig velem,
Hogy Szentlelked fog majd lakni bennem?
Templomoddá engem tégy hát, s ó, légy velem,
Tégy hát, s ó, légy velem, mindig velem!
3. Veled megfeszített, új életben
Élek most, nem, nem én, Te élsz bennem.
Hit által élek már, mert Jézus velem jár,
Mert Jézus velem jár, énvelem jár.
4. Kétségem, félelmem s bánatimban,
Tudom, bizton vagyok karjaidban.
Nappal s bús éjjelen az Úr mindig velem,
Az Úr mindig velem, mindig velem.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. szeptember 11. vasárnap 12 éve, 8 hónapja
|
|
|
„Ezt határoztam: vigyázok szavaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel.”
Zsoltárok 39:2
(Jak 1:26; Mk 7:31–37; ApCsel 9:1–20; Zsolt 16)
Lehet, hogy van, aki számára káromkodni, durva, trágár szavakat használni trendi, divatos dolog. Átkozódni még a tömegközlekedési eszközökön is hallani embereket. „Végül is mindenki úgy beszél, ahogy neki tetszik, ez még nem bûn, nem igaz?” – vélik sokan. A Tízparancsolatban azonban benne van, hogy Isten nevét ne vegyük hiába a szánkra. Ne higgyük, hogy jelentéktelen apróságról van szó a nyelvvel való vétek tekintetében! Az elhatározás, amelyre a zsoltáríró jut, legyen a miénk is. Ám erõ kell hozzá, hogy megtarthassuk. Önuralom kérdése vajon? Azt hiszem, inkább attól függ, hogy ki az Ura az életünknek. Mennyi bûnt, káromlást, bántást, fájdalmat, sértést tudunk elkövetni, illetve okozni! De bizonyságot tudunk tenni a bennünk élõ jóról is. Ha él bennünk… Él?
A nap éneke:
BENNEM ÉL
1. Jézus engem megtalált,
Mindörökre hűn szeret,
Tenni szent akaratát
Lelke megtanít s vezet.
Ó, mily boldog lettem így,
Béke tölt el hű szívén,
Mindörökre szól e frigy:
Én Övé, Ő bennem él!
2. Amióta ezt tudom,
Fényesebb a napsugár,
Zöldellő faágakon
Szebben zeng a kismadár.
Fű, virág mind úgy ragyog,
Minden szebb a föld színén,
És én oly boldog vagyok,
Én Övé, Ő bennem él!
3. Mitől egykor féltem én,
Mint a köd tűnt mindaz el,
Nyugszom Jézus kebelén,
Védő karja átölel.
Eltűnt gond és félelem,
Sok teher vált semmivé,
Jézusom jár most velem,
Én Övé, Ő bennem él!
4. Mindörökre Ő enyém,
Én Övé örökre már,
Mennyi áldás, szent remény,
Mit az Úr előmbe tár!
Múlna el bár föld s az ég,
Válna éjre bár a fény,
Akkor is megállna még:
Én Övé, Ő bennem él!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. szeptember 12. hétfő 12 éve, 8 hónapja
|
|
|
„Isten neve legyen áldott örökkön-örökké, övé a bölcsesség és a hatalom.”
Dániel 2:20
(Fil 4:20; Mt 9:27–34; Mt 13:1–9,18–23)
Bölcsesség és hatalom birtokosaiként megnyilvánulhatnak ugyan emberek, s mulandó dicsõséget szerezhetnek, de jaj, ha nem tudják, hogy kitõl származik minden tudás, és kié minden hatalom! Dániel ugyan megfejtette Nebukadneccar babilóniai király álmát, s ezzel kivívta hódolatát, amikor a király „arcra borult” elõtte, és áldozatot, tömjént akart bemutatni, ám nem szédült meg a „dicsõségtõl”, hiszen Isten tárta fel elõtte a titkokat. Dániel ezért áldotta õt a fenti szavakkal. Bárcsak tudnánk, hogy a forrás nem mi vagyunk, mi csak belõle vagyunk, s többek akkor leszünk, adni csak akkor tudunk, ha minél közelebb vagyunk ahhoz, akinek a neve áldott!
A nap éneke:
FEL LELKEM AZ URAT DICSÉRNI
1. Fel, lelkem, az Urat dicsérni,
Serkenj fel, és ne késlekedj!
Teljes erőddel szolgálj Néki,
Mert Ő az Úr, te Istened!
2. Mind, amit alkotott szavával,
Szüntelen áldja Őt velem!
Énekkel, lanttal, hő imával
Dicsérjük Őt e szent helyen!
3. Nem látom Őt, de létét érzem
Annak, aki a kezdet s vég.
Őt hirdeti minden kis porszem,
Őróla zeng a mindenség.
4. Hirdeti ég s föld ékessége,
Mily nagy és bölcs az Alkotó;
Mert ami láthatatlan Benne,
Műveiben meglátható.
5. Lelkem, imádjad nagy voltáért,
Műveinek értsd meg szavát!
Dicsérjed, ajkam, jóságáért,
Szívem, egészen Őt szolgáld!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. szeptember 13. kedd 12 éve, 8 hónapja
|
|
|
„A bûn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”
Róma 6:23
(Zak 4:10; 4Móz 12:1–15; Mt 13:10–17)
Ebben a mondatban benne van mindaz az igazság és az az „információ”, amelyet egész életünkön át keresünk, kutatunk, amelyet megkísérelünk megérteni. Vagy éppen ellenkezõleg: tagadni?! Mert van, aki tagadja, hogy bûnös, és ezért árat kell fizetnie, s ellöki magától azt a „kezet”, amely a kegyelmet, az ajándékot, az örök életet nyújtja. És akkor egy olyan összekavarodott kirakós játékhoz fog hasonlítani az élete, amelyben a darabok soha nem kerülnek a helyükre. Istenrõl, bûnrõl, halálról, Krisztusról, kegyelemrõl van hallomásunk, tudásunk, de ez nem elég, ettõl még nem lesz rendezett az életünk – ha a legelsõ szónál, a bûnnél elhárítunk. Isten kegyelme, hogy még mindig tart irántunk való türelme.
A nap éneke:
JÖJJ, HOGYHA BŰNÖM ÉGET
1. Jöjj, hogyha bűnöm éget,
Állj elém, Jézusom,
Úgy, amint drága véred
Hullt a nehéz úton,
Úgy, amint minden vétkemért
Ott fenn a kereszt fáján
Bért adtál: drága vért.
2. Ily csoda előtt térdem
Bűnbánón porba hull.
Így kínoztatott értem,
Rossz szolgáért az Úr.
Így adta oda életét
Az igaz Isten értem,
Elveszett emberért.
3. Hadd legyen győztes pajzsom
Ez a szent győzelem
Bűn ellen vívott harcon,
Míg tart a küzdelem!
Ne engedd elfelejtenem,
Mily sokba került Néked
Megváltott életem!
4. Ó, segíts mással tenni,
Mit Te tettél velem,
És szolgálatban lenni
Kész szívvel szüntelen!
Elvetve önzést, érdeket,
Az hajtson, ami Téged:
A tiszta szeretet!
5. Ó, az utolsó percben
Sem kérek semmi mást:
Szent sebeidben leljem
Én a vigasztalást:
Hogy mivel nincs más reményem,
Mint érdemed, meglátlak
Örök dicsőségben!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
