|
2011. október 21. péntek 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!”
4.Mózes 6:25
(2Thessz 3:16; Jel 22:6–10; Mt 21:28–32)
Istentiszteletünk befejező áldásából, az ároni áldásból hangzik az ige. Isten, az Úr orcájának ragyogását adja úti áldásként nekünk. Orcájának ragyogását a naphoz hasonlítja. Fényt és meleget sugároz Isten arca reánk; ezzel azt fejezi ki, hogy szeretetével fordul népe felé, és ezt adja minden gyermekének, nekünk is. Ha orcája ránk ragyog és fénylik, akkor nem rejti el, mint amikor haragszik. Nem vagyunk mi sem rejtve előtte, színe előtt folyik életünk, békében találkoztunk, elnyertük bűnbocsánatát, megkönyörült rajtunk.
A nap éneke:
ÁLDJON MEG AZ ÚR
Áldjon meg az Úr most téged,
Őrizzen meg útában!
Láttasson kegyelmességet
Élted minden napjában!
Fényeskedjék rajtad folyton
Arca világossága, könyörülő jósága!
Igaz békességet adjon, és fordítsa tereád
Az ő fényes orcáját!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. október 22. szombat 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra?”
János 14:2
(Ézs 63:19; Mt 26:51–54; Mt 21: 33–46)
Isten nem hazudik. Amit megígért, az teljesedik. Jézus is Atyjának akarata szerint tesz mindent. Tanítványait biztatja, hogy elmenetele nem lesz kárukra, mert valóság lesz örök életük. Sok hajlékról beszél, ami azt jelenti, hogy készít helyet az őt követőknek. Nagy vigasztalás ez nekünk, akik még a halál árnyékának völgyében járunk, de ha elérkezik itt a végünk, örök lakásunk vár odaát Jézus munkájából. Beteljesedik az üdvösség ígérete, csak mindvégig állhatatosak maradjunk.
A nap éneke:
AZ ÚR SZENT HAJLÉKÁBAN
1. Jer, örvendjünk, keresztyének,
Jer, énekeljünk vígan!
Gyülekezzünk, ifjak, vének,
Az Úr szent hajlékiban,
Ki atyai szeretetből
Megváltott veszedelmünkből.
Dicsérjük háladással!
2. Az ördögnek foglya voltam,
Halálban elveszetten,
Így kínozott minduntalan
A bűn, melyben születtem;
És mind mélyebbre süllyedtem,
Jó nem volt az életemben,
A bűn vont hatalmába.
3. A jócselekedet, erény
Nem segített énrajtam,
Nem enyhített lelkem sebén,
A jót bárhogy akartam.
A kétségek terhe alatt
Nékem csak a halál maradt
És a pokol borzalma.
4. De végre nagy gyötrelmemet
Az örök Úr megszánta,
Irgalmára emlékezett:
Szívét felém kitárta.
Jó Atyaként fordult hozzám,
Egyszülöttét feláldozván,
Ki Néki legdrágább volt.
5. És Ő engedelmeskedett:
Eljött a földre értem,
Szép, tiszta szűztől született,
Ember lett és testvérem.
Nagy hatalmát elrejtette,
Én földi formám fölvette,
Hogy a Gonoszt legyőzze.
6. Úgy tégy és csak úgy taníts hát,
Mint Jézus, Hozzá térve.
Hirdesd az Isten országát
Az Ő dicsőségére,
És jól vigyázz, hogy emberek
Meg ne rontsák nagy kincsedet!
Ezt bízza rád Megváltód.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. október 23. vasárnap 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Uram, egyedül te vagy a föld minden országának Istene, te alkottad a mennyet és a földet!”
2.Királyok 19:15
(Kol 2:9–10; Mk 10:2–16; 1Thessz 4:1–8; Zsolt 19)
Ezékiás, Júda királya imádkozott így, amikor az asszír veszedelem fenyegette országát. „Azt tette, amit helyesnek lát az Úr…” – olvassuk Ezékiás bemutatásakor. Bízott Istenében, ragaszkodott hozzá. Amikor úgy látta, összeomlani készül minden, ahhoz fordult, aki hatalmasabb, mint bármely földi uralkodó, katonai vagy politikai világhatalom. Nem csalódott Istenben hû szolgája, meghallgattatott imádsága. Jeruzsálem megszabadult (19:32). A hit embere a legkisebb hétköznapi dolgokban és a legnagyobb, országot-világot érintõ helyzetekben is Istenhez fordul. Nincs olyan kicsi vagy nagy ügy, amelyet ne vihetnénk a földet teremtõ Isten elé. A mai napunk gondját, de örömét is…
A nap éneke:
KÉSZEN ÁLL AZ ALKOTÁS
1. Ím, készen áll az alkotás!
Nézd, Isten műve mily csodás!
Halleluja, halleluja!
Jöjj, Nap, aranysugárt vető,
Jöjj ezüsthintő Hold elő;
Zengjétek, zengjétek:
Halleluja, halleluja, halleluja!
2. Zengj, égre kúszó fellegár,
Halld, még a szél is zúgja már:
Halleluja, halleluja!
Szép hajnal, harmatot hagyó,
Hűs alkonyat, békét adó;
Zengjétek, zengjétek:
Halleluja, halleluja, halleluja!
3. Zúgj, tengerekre szomjazó,
Bő víztől áradó folyó,
Halleluja, halleluja!
Tűz, ó, te titkos őserő,
Zord fellegekbe’ fészkelő;
Zengjétek, zengjétek:
Halleluja, halleluja, halleluja!
4. Visszhangozzék a hálaszó:
Mily nagy az Úr, az Alkotó!
Halleluja, halleluja!
Atya, Fiú s Szentlélek ő,
Szentháromságban egy dicső;
Zengjétek, zengjétek:
Halleluja, halleluja, halleluja!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. október 24. hétfő 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
Jézus így szólt: „Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsõítse Istent, csak ez az idegen?”
Lukács 17:17–18
(Ám 4:11; 2Móz 23:10–16; Jób 5:17–27)
Aki visszament köszönetet mondani, egy samáriai volt, a többi kilenc leprás pedig Izrael népébõl való. Hogyan valósul meg Isten dicsõítése közöttünk, akik a megtisztulást, a lepránál is súlyosabb és végzetesebb bajból való megszabadítást köszönhetjük neki? Jézus a bûnbõl és a halálból ment meg minket, keresztségünk és az úrvacsora szentsége által tisztává tesz. Ennek örvendezni, ezért hálát adni úgy, hogy hozzá nem „megyünk oda”, vele errõl nem „beszélünk”, csak élvezzük a meg nem érdemelt ajándékot az Ajándékozó dicsõítése nélkül – nem lehetséges.
A nap éneke:
MEGTISZTUL MINDEN JÉZUS VÉRÉBEN
1. Az Úr szent Bárányára teszem le bűnömet,
S ott a kereszt aljába’ békességet lelek.
A szívem mindenestül az Úr elé viszem,
Megtisztul minden szennytül a Jézus vériben,
A Jézus vériben.
2. Megtörve és üresen adom magam Neki,
Hogy újjá Ő teremtsen, az űrt Ő töltse ki.
Minden gondom, keservem az Úrnak átadom,
Ő hordja minden terhem, eltörli bánatom,
Eltörli bánatom.
3. Örök kőszálra állva a lelkem megpihen,
Nyugszom Atyám házába’, Jézus kegyelmiben.
Az Ő nevét imádom most mindenek felett.
Jézus az én Királyom, imámra felelet,
Imámra felelet.
4. Szeretnék lenni, mint Ő, alázatos, szelíd,
Követni híven, mint Ő, Atyám parancsait.
Szeretnék lakni Nála, hol mennyei sereg
Dicső harmóniába’ örök imát rebeg,
Örök imát rebeg.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. október 25. kedd 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Ne szégyenüljek meg, mert hozzád menekültem!”
Zsoltárok 25:20
(Mt 8:13; 2Móz 18:13–27; Jób 6:1–10,24–30)
Sokan emlékeznek ezekben a napokban az ötvenöt évvel ezelõtti eseményekre. Bárcsak megadná Isten azt, hogy végre békességben éljünk együtt, és ne haraggal, bosszúvággyal, gyûlölettel forduljunk egymás felé! Hogy ahhoz meneküljünk, akinél nem szégyenülünk meg, akitõl bûneinkre bocsánatot, sebeinkre gyógyulást kapunk, akinél a múlt elhordozásához és a jelen megéléséhez is van erõ! Mi, akik Jézus békességét megtapasztaltuk, legyünk a béke hirdetõi, és tudjuk: igen nagy és fontos küldetésünk van! Hiszem, hogy Istenben bízva, szeretettel és megbocsátással tehetünk a legtöbbet nemzetünkért is.
A nap éneke:
BOLDOG ÉNEK HANGJA CSENDÜL
1. Boldog ének hangja csendül
Krisztus népe ünnepén.
Élő hitben összeforrva
Áldjuk Istent szent hegyén.
Ő, mint pásztor karján hordoz
Bajban, vészben szüntelen.
Ujjong lelkünk, égig szárnyal
Hódolattal teljesen.
2.Térdre hullva oltárt gyújtunk
Jézusunk, az Úr előtt,
Mert szent vére rólunk minden
Bűnt és vétket eltörölt.
Hótisztára mosta szívünk,
És elküldte Szentlelkét.
Megváltónknak hálát mondunk,
Bátran valljuk nagy nevét.
3. Ezredévek jönnek-mennek,
Minden múlik, porba hull,
Ám őrajta sziklán állunk,
Bizton tart és véd az Úr!
Benne bízva napról napra,
Tesszük munkánk szorgosan.
Tudjuk jól, hogy pályánk végén
Célba érünk boldogan!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. október 26. szerda 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„A ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr.”
Ézsaiás 55:8
(1Kor 2:6–7; 1Móz 24:54–67; Jób 8:1–22)
Az Úr hazautat mutatott a népnek a babiloni fogságból. Minden messiási várakozást felülmúló módon jászolban, kisgyermek személyében földre született az Isten Fia. Bûnösökkel ült egy asztalhoz. Zákeust lehívta a fáról. Vámszedõt fogadott tanítványául. Ötezret megvendégelt. Üldözõjét a damaszkuszi úton megszólította és apostolává tette. Semmije sem volt a földön, ami szerintünk „számít”, ami megfogható, mégis megmutatta, mi az igazi gazdagság, amelybõl mindenkinek mindig adott. Gondolatok, utak. Istennek van útja hozzánk, a mi életünkben is – csodálatosak, egyediek, ránk szabottak.
A nap éneke:
HAGYJAD AZ ÚR ISTENRE MINDEN UTADAT
1. HAGYJAD az Úr Istenre Te minden utadat,
Ha bánt szíved keserve, Ő néked nyugtot ad.
Ki az eget hordozza, Oszlat felhőt, szelet,
Napját rád is felhozza, Atyád ő, áld, szeret.
2. AZ ÚRRA bízzad dolgod: Könnyebbül a teher;
Ezer baj közt is boldog, Aki nem csügged el.
Minek a gond, a bánat? Mit gyötröd lelkedet?
Az Istent kérjed, várjad, S megnyered ügyedet.
3. A TE irgalmasságod Van rajtam, Istenem,
Te jól tudod, jól látod, Hogy mi használ nekem.
Sorsomat úgy intézed, Amint te akarod;
Bölcs a te végzésed, Ha áld, ha sújt karod.
4. UTAD van számtalan sok, Uram, és eszközöd;
Reánk is szent áldásod Bőséggel öntözöd.
Művednek akadálya, Szünetje nincs soha;
Úgy téssz, amint kívánja Gyermekeid java.
5. BÍZZÁL, bánatos lélek! Mit bánt a bú, a gond?
Él még, ki annyi vészek Torkából már kivont.
Bajaidból kiment ő, Szűnnek keserveid;
Rád még a jó Teremtő Víg napot is derít.
6. ŐBENNE vesd halálig Jó reménységedet:
Ő biztos révbe szállít A bajból tégedet.
Bár késik a segítség És nem találsz vigaszt:
Eloszlik gond és kétség Előbb, mint véled azt.
7. Ő MEGCSELEKSZI végre Velünk azt, ami jó;
Ösvényünk erőssége Te vagy, Mindenható!
Bár nehéz földi pályánk, Könny lepi és tövis,
De örök pálma vár ránk: Utunk a mennybe visz.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
