|
2011. október 27. csütörtök 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Hitben járunk, nem látásban.”
2.Korinthus 5:7
(Ézs 8:17; Jn 18:28–32; Jób 11:1–20)
Amíg testben lakunk, mondja Pál, távol lakunk az Úrtól. Hitünk azonban, amelyet naponként megerõsítve kaphatunk, ha élõ a kapcsolatunk Jézussal, megtart a reménységben, hogy a szemmel látható dolgok dacára, a betegségek, gyengeségek, fájdalmak, sõt a halál ellenére mi már nem vagyunk soha elveszett, magányos, pusztulásra ítélt teremtmények: ígéretünk van rá és reménységünk, hogy mindig vele, Jézussal leszünk.
A nap éneke:
ISTENRE BÍZOM MAGAMAT
1. Istenre bízom magamat,
Magamban nem bízhatom;
Ő formált, tudja dolgomat,
Lelkem ezzel biztatom.
E világ szép formája
Az ő keze munkája.
Mit félek? - mondom merészen:
Istenem és Atyám lészen.
2. Öröktől fogva ismerte,
Hogy mire lesz szükségem,
Éltem határát kimérte,
Szükségem s elégségem.
Lelkem, hát ne süllyedezz,
A hitben ne csüggedezz!
Egy kis bajt nem győznél-e meg?
Hogy tántorítana ez meg?
3. Tudja Isten kívánságod,
Ád is, mert csak ő adhat,
De bölcs, Uram, te jóságod,
Tudod, sok elmaradhat.
Tudom: gondod reám nagy,
Mivel édes Atyám vagy;
Mint akarod, hát úgy légyen!
Másként hinnem volna szégyen.
4. A valóságos igaz jót
Az Úr meg nem tagadja;
Nagy gazdagság és rakott bolt
Nem fő jó, ritkán adja.
Ki az Isten tanácsát,
Megszívleli mondását,
Azt ő Lelkével serkenti,
Gondját is megédesíti.
5. E világnak dicsősége
Igen hamar elmarad,
Kit ma gondok sújtnak,
Holnap diadalt arat.
Csak Atyámban bízhatom,
Ő megsegít, jól tudom,
Mert az igazaknak Atyja
Hű szolgáját el nem hagyja.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. október 28. péntek 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.”
János 3:17
(Zsolt 111:9; Préd 12:9–14; Jób 12:1–6,14:1–12)
Mindenekelõtt magunknak kell feltennünk a kérdést újra meg újra: ki nekem Jézus? Történelmi személy? Tanító, csodatevõ, bölcs vagy valaki, aki talán létezett, talán nem, de az életemet nem befolyásolja? Hitre van szükségünk, és kérhetünk is tõle – minden áldott nap! Ha megértjük az igét, ha a Szentlélek irányitja az értelmünket, akkor békesség és öröm lehet a részünk, felismerjük, megismerjük Jézust, a világ Üdvözítõjét.
A nap éneke:
Ó, MARADJ KEGYELMEDDEL
1. Ó, maradj kegyelmeddel
Mivelünk, Jézusunk,
Hogy a bűnös világnak
Tőribe ne jussunk.
2. Ó, maradj szent igéddel
Mivelünk, Megváltónk,
E földi vándorlásban
Te légy útmutatónk.
3. Ó, maradj, világosság,
Mivelünk fényeddel,
Te vezess a sötétben,
Hogy ne tévedjünk el.
4. Ó, maradj áldásoddal
Mivelünk, Úr Isten,
Szent kegyelmed áraszd ránk
Minden szükségünkben.
5. Ó, maradj oltalmaddal
Mivelünk, Hű pajzsunk,
Hogy e világ diadalt
Ne vehessen rajtunk.
6. Ó, maradj hűségeddel
Mivelünk, szent Isten,
Adj erőt, hogy megálljunk
Mindvégig a hitben.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. október 29. szombat 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el? Távol van tõlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok!”
Zsoltárok 22:2
(Jk 5:15; 2Tim 2:1–6; Jób 40:6–32)
Jézus nem a maga bûnei miatt, hanem a mi bûneink terhét – irántunk való szeretetbõl – magára véve kiált így a keresztrõl a zsoltáros szavával. Ha hiszünk benne, akkor õ jelen lesz végsõ nyomorúságunkban, amikor mi már kiáltani sem tudunk, és kiáltása értünk is szól. És az Atya húsvétkor neki adott válasza halálunkból minket is örök életre támaszt fel.
A nap éneke:
JÉZUSRÓL SZÓL MA ÉNEKÜNK
1. Jézusról szól ma énekünk,
Ki megmentőnkké lett nekünk.
Ő minden bűnöst mennybe visz,
Ki Hozzá jő és Benne hisz.
Az Úrnak, az Úrnak
Zengjük ma is dicséretét,
Ő itt van, Ő itt van,
Érezzük mind áldó kezét.
2. Jézusról szóló szent Ige,
Hatolj be szívünk mélyibe,
Fedd föl nekünk szent titkodat,
Hogy Jézus vére üdvöt ad!
Az Úrnak, az Úrnak
Zengjük ma is dicséretét,
Ő itt van, Ő itt van,
Érezzük mind áldó kezét.
3. E drága vér tisztára mos,
Szívünkbe béke áradoz,
Mert eltörölve bűneink,
Felénk Atyánk kegyelme int.
Az Úrnak, az Úrnak
Zengjük ma is dicséretét,
Ő itt van, Ő itt van,
Érezzük mind áldó kezét.
4. Zengjük hát tiszta szívből itt
Az Úr Jézus dicséretit,
Ő értünk halt a Golgotán,
Urunk, Királyunk Ő csupán.
Az Úrnak, az Úrnak
Zengjük ma is dicséretét,
Ő itt van, Ő itt van,
Érezzük mind áldó kezét.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. október 30. vasárnap 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Közel van a szabadulás az istenfélõkhöz. Szeretet és hûség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást.”
Zsoltárok 85:10–11
(2Pt 3:14; Mt 5:38–48; Ef 6:10–17; Zsolt 22:1–22)
A külsõ szorongatásokból és saját bûneink szorításából egyedül Istenben kell keresnünk a szabadulást. Isten mindig közel van az õt félõkhöz, és benne közel van a szabadulás is. Isten szabadító tetteiben megnyilvánuló szeretete viszont szeretetet és hûséget teremt. Ezzel Isten és ember viszonya új alapra kerül, amelyet igazság és béke jellemez. Istennek nem kell többé a békesség kedvéért eltekintenie az igazságtól, amikor az ember sorsáról dönt: találkozik az igazsággal, ha a hozzá hû és õt szeretõ gyermekei életét a vele ellenséges világban békességben õrzi meg. A megigazulás így teljes egészében Isten szeretetének mûve.
A nap éneke:
ÚGY KUTATTUK A HOMÁLYBAN
1. Úgy kutattuk a homályban
Egy kis fény sugárait,
Ám a vészes ingoványba
Bűnünk mind mélyebbre vitt.
Hol a biztos kar, ki tudja,
Az erős, a hű, a szent,
Mely a bűn rabjából újra
Boldog s új embert teremt?
2. Íme, Jézus irgalommal
Hagyta el dicső honát,
S biztat: meggyógyulsz azonnal,
Jöjj, s ne vétkezz már tovább!
Semmi más, csak Jézus jobbja,
Csak az Ő hű szíve ment,
Bűneink láncát leoldja
És mindent újjáteremt.
3. Ó, mit adhatunk mi Néki,
Aki annyit tett velünk?
Általadtuk ezt a régi,
Bűnnel terhelt életünk.
Semmi más, csak Jézus jobbja,
Csak az Ő hű szíve ment,
Bűneink láncát leoldja
És mindent újjáteremt.
4. S bűnös szívünk, mit szegényen
Adtunk Néki, koldusok,
Az Ő áldott két kezében
Lett oly tiszta, oly nyugodt.
Semmi más, csak Jézus jobbja,
Csak az Ő hű szíve ment,
Bűneink láncát leoldja
És mindent újjáteremt.
5. Ó, Urunk, vezessen arcod
Mindörökre ezután,
Járjon utunk szent parancsod
S áldott Szentlelked nyomán!
Semmi más, csak Jézus jobbja,
Csak az Ő hű szíve ment,
Bűneink láncát leoldja
És mindent újjáteremt.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. október 31. hétfő 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Igazságos az Úr, mert szembeszálltam parancsával.”
Jeremiás Siralmai 1:18
(Ef 2:8; Róm 12:17–21; Jób 19:21–29)
A próféta népe nevében teszi ezt a kijelentést. Igazságosnak vallja Istent, amiért a parancsolataival szembeszállt népet elûzte az ígéret földjérõl, és hetven évre fogságra adta, amelyet a távoli Babilonban kell eltöltenie. Jeremiás ezzel nemcsak a kiszabott büntetés jogosságát ismeri el, hanem Isten igazságosságába vetett bizalmát is kifejezi. Azt a hitét, hogy a fogság ítélete végül a nép bûntõl való megtisztulását, más szóval megigazulását fogja eredményezni.
A nap éneke:
SZÓLJ HOZZÁM URAM
1. Szólj, szólj hozzám, Uram, mert szolgád hallja szódat,
Mint szóltál eddig is kegyelmedből nekem!
Hadd járjak utadon, hadd várjam égi jódat
Hű szívvel szüntelen, hű szívvel szüntelen!
2. Adj Lelkedből erőt, hogy értsem és szeressem
Elrendelt utamat s minden parancsodat!
Egy vágyat adj nekem: hogy halljam és kövessem
Szent igazságodat, szent igazságodat!
3. Nincs oly tudós sehol, ki megtanít utadra,
A bölcs nem fejti meg törvényedet sosem:
Te fejted meg nekünk, Te, hű szíveknek Atyja,
Kinek szavát lesem, kinek szavát lesem.
4. Te nagy csodáidról bár fennszóval beszélnek,
És fennen hirdetik felséges rendedet,
Ha Te nem szólsz, Uram, a szó fülig ha érhet,
De szívig nem mehet, de szívig nem mehet.
5. Szólj és csitítsd a bút, mert bú és kín gyötörnek,
Szólj, hogy legyen szavad ír s gyógyító erő!
Szólj, dicsőséged úgy még szebben tündökölhet;
És mindörökre nő, és mindörökre nő!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. november 1. kedd 12 éve, 6 hónapja
|
|
|
„Megteremtette az Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette.”
1.Mózes 1:27
(Róm 8:29; 1Sám 26:5–9,12–14,17–24; Jób 31:16–40)
Isten – hatalmától eltekintve – abban különbözik teremtményeitõl, hogy különbséget tesz az erkölcsi jó és rossz között. Teremtményei közül egyedül az embert ruházta fel ezzel a képességgel: egyedül az embert teremtette saját képére és hasonlatosságára. Ám Isten azt is tudta, hogy az ember ezzel a tõle „örökölt” képességgel az õ útmutatása nélkül csak visszaélni tud. Amikor eltiltotta a „jó és rossz tudásának fájától”, azt tiltotta meg, hogy az ember saját belátása szerint ítélje meg: mi a jó, és mi a rossz.
A nap éneke:
KI TEREMTETTE EZT A VILÁGOT?
1. Ki teremtette ezt a világot,
Az egész világot, az egész világot?
Ki teremtette ezt a világot?
Atyánk, Istenünk.
2. Ki teremtette a kék tengert,
A hullámzó tengert, a hullámzó tengert?
Ki teremtette a kék tengert?
Atyánk, Istenünk.
3. Ki teremtette a sok csillagot,
Ragyogó csillagot, ragyogó csillagot?
Ki teremtette a sok csillagot?
Atyánk, Istenünk.
4. Ki teremtette a madárkát,
Repülő madárkát, repülő madárkát?
Ki teremtette a madárkát?
Atyánk, Istenünk.
5. Ki teremtett meg téged, őt, engem,
Téged, őt és engem, téged, őt és engem?
Ki teremtett meg téged, őt, engem?
Atyánk, Istenünk.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
