|
2011. november 27. vasárnap 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
Advent 1. vasárnapja
„Jön már a hegyeken az örömhírt hozó, aki békességet hirdet!”
Náhum 2:1
(ApCsel 10:36; Jel 20:11–15; Mt 24:32–44)
Náhum próféta az örömhír alatt Ninive pusztulását érti, ennek beteljesülését várja és ígéri. Kortársa, Ézsaiás is megfogalmaz egy hasonló ígéretet, de õ inkább a jövendõrõl, a valóságos, minden ember számára elérhetõ örömhírrõl szól (Ézs 52:7). A legnagyobb öröm, amit Isten valaha is szerzett nekünk, a megváltás, a teljes bûnbocsánat, az, hogy a „folyószámla-kivonatunkon” nincs tartozás. Istennek ez az irgalma egy hegyen, a Golgota hegyén lett megdöbbentõen nyilvánvaló és látható. A mi szép és próbás feladatunk, hogy hegyen-völgyön, szóval, tettel, kedvességgel, bátorsággal tovább erõsítsük ezt az örömhírt.
A nap éneke:
VIDD A JÓ HIRT
1.Vidd a jó hírt minden tájra,
Messze hallasd hangodat:
Jézus Krisztus által Isten
Minden bűnöst elfogad.
A Szentírás adja tudtul
Ezt a drága, nagy csodát.
Hirdesd hát és szóld az Igét,
Élő hittel add tovább!
2. Hálát mondunk szent Igédért
Néked, áldott Istenünk;
Hűen adjuk át e kornak,
Róla szól az életünk.
Élő víz és égi manna
Ez a fáradt vándornak;
Gyógyít, oktat, helyreállít,
És feltámaszt holtakat.
3. Jézus útnak indít minket,
Menjünk hát, bármerre küld!
Bátran szóljunk róla mindig,
Töltse szívünk égi tűz!
Járjuk végig ezt a földet
A megváltás hírével,
Míg majd egykor, munkánk végén
Föld az éggel ünnepel.
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. november 28. hétfő 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
„Békülj meg ellenfeleddel hamar, amíg az úton együtt van veled.”
Máté 5:25
(2Móz 20:13; 5Móz 34:1–7; Mt 24:45–51)
Jézus több ízben figyelmeztet a gyorsan múló lehetõségekre, arra, amit ma még megtehetünk, holnap azonban talán már késõ mérlegelni és dönteni. Nem érdemes a haragot magunkban hurcolni, mert saját magunkat tesszük tönkre vele. Nem csak lelki értelemben igaz ez, hiszen ma már köztudott, hogy az elfojtott harag betegségekben kerülhet felszínre, testesülhet meg. Milyen találóan fejezi ki a nyelv: GYÛLÖLET. Lassan ölõ méreg. Istenem, segíts, hogy elengedjem a szívem mélyén rejlõ haragot, és békét köthessek a másik emberrel, önmagammal, veled!
A nap éneke:
ADJ IGAZ BÉKÉT
1. Ó, Krisztusunk, adj igaz békét nekünk,
A Te áldott békességed,
Mit soha a világban meg nem lelünk;
Add, miként azt megígérted!
Ó, krisztusi békesség, légy a miénk,
Hintsd áldásod szét a földön!
2. A Te békéd nélkül csak zord a szívünk,
A szeretet-tűz elhamvad;
Rút viszály kél, bármerre széttekintünk,
Nemzet nemzet ellen támad.
Ó, krisztusi békesség, légy a miénk,
Hintsd áldásod szét a földön!
3. A Te békéd nyújt lelki vigasztalást,
A háborgó szívnek csendet;
E békesség megszüntet viszálykodást,
S baráttá tesz ellenséget.
Ó, krisztusi békesség, légy a miénk,
Hintsd áldásod szét a földön!
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. november 29. kedd 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
„Legyetek az igének cselekvõi, ne csupán hallgatói.”
Jakab 1:22
(Zsolt 119:11; 1Pt 1:13–21; Mt 25:1–13)
Jól tudta e felszólítás írója, hogy az ember milyen észrevétlenül be tudja csapni önmagát. Hosszú éveken vagy akár egy életen keresztül is ügyesen hazudhat önmagának. Mi haszna van ennek? Nem sok. Az a teljes ember, akinek a szavai és a tettei harmóniában vannak egymással. Úgy cselekszik, ahogy beszél és gondolkodik – õket nevezzük hiteles embereknek. Tisztelettel, megkülönböztetett figyelemmel nézünk rájuk. Boldog, aki hallgatja és meg is tartja Isten beszédét.
A nap éneke:
JÉZUSRÓL SZÓL ÉNEKEM
1. Jézusról szól énekem,
Énekszóval dicsérem
Az Ő áldott, szent nevét,
Bűnbocsátó kegyelmét.
2. Jézusról zeng ma dalom,
Mert szeretem Őt nagyon:
Szívem Néki átadom;
Szent nevét magasztalom.
3. Szent szavára hallgatok,
Szüntelen hálát adok
Mindenért, mit tett velem,
Mert Őt szívből szeretem.
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. november 30. szerda 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
Amikor az ünnepre érkezõ nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!”
János 12:12–13
(Ézs 33:17; 1Kor 3:9–15; Mt 25:14–30)
A sokaság kiáltásából kihallik, hogy tudják: õ a Messiás. Mégis: a nagytanács ekkorra már elhatározta megölését. Sõt Lázárt, az élõ bizonyítékot is el akarják tüntetni. Ugyanez a sokaság fog majd néhány nap elmúltával „feszítsd meg”-et kiáltani. Többen csóválják majd értetlenül a fejüket, a most kitörõ öröm elhamvad bennük. Õk, a kiáltozók nem gondolnak a holnapra. Isten közelít felénk szüntelenül, de ha nem úgy jön, ahogy elképzeltük, elszomorodunk, hitetlenek leszünk, összezavarodunk – a nyitott szívû várakozás helyett.
A nap éneke:
IDŐNK FUT ZÚGVA, VÉSZESEN
1. Időnk fut zúgva, vészesen,
Rohanva, mint az ár.
Fel nem tarthatja semmi sem,
A nap hamar leszáll.
Jöjj, míg az éj rád nem borul,
Mert holnap késő tán,
A zord sötétben felragyog
Kereszt a Golgotán,
Kereszt a Golgotán.
2. Ma még körülvesz sok barát,
Míg fényben jár az út.
Elhagynak, vész ha tör reád,
Mint tékozló fiút.
Jöjj, míg az éj rád nem borul,
Mert holnap késő tán,
A zord sötétben felragyog
Kereszt a Golgotán,
Kereszt a Golgotán.
3. Egy van, csak egy szent hű barát,
Végig csak Ő szeret.
Kínálja néked önmagát.
Kezébe tedd kezed!
Jöjj, míg az éj rád nem borul,
Mert holnap késő tán,
A zord sötétben felragyog
Kereszt a Golgotán,
Kereszt a Golgotán.
4. Bűnöd, bajod mind ismeri,
Szívén bocsánat vár.
Vérével megvett, higgy Neki,
És minden jó lesz már!
Jöjj, míg az éj rád nem borul,
Az üdvösség vár rád,
Mert mindeneknek üdve lett
Kereszt a Golgotán,
Kereszt a Golgotán.
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 1. csütörtök 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
„Te ismersz engem, Uram! Látod, mert megvizsgáltad, hogy tied a szívem.”
Jeremiás 12:3
(1Thessz 2:4; Jel 22:16–17,20–21; Ézs 51:1–8)
Jeremiás szerint az ítélet abban áll majd, hogy Isten nyilvánosságra hozza, milyennek találta kinek-kinek a szívét. Addig azonban nem nyilvánvaló, hogy kik azok, akiknek a szívük valóban Istené. Számukra ez a rejtettség szenvedés, ezért várva várják az ítélet napját.
A nap éneke:
ÚJ SZÍVET ADJ
1. Új szívet adj, Uram, énnekem,
Új szívet adj, én Istenem,
Amely csupán csak Teérted ég,
S Véled jár szüntelen,
Csak Véled szüntelen!
2. Nyájas, vidám, szelíd, jó szívet,
Mely, Jézusom, Te lakhelyed,
Hol egyedül a Te hangod szól,
Mely Véled van tele,
Csak Véled van tele!
3. Jézus, a Te gyógyító kezed
Megfogta már a szívemet,
S én is tudom, bűntelen leszek
Majd Nálad odafönn,
A mennyben odafönn.
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 2. péntek 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
„Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”
Lukács 12:48
(5Móz 16:17; Mt 27:50–54; Júd 1-16)
Péter megkérdezi Jézust, pedig tudja jól, hogy a tanítványra vonatkozik a hasonlat: a tanítvány az, akire sok bízatott, aki a Mester közelsége miatt kitüntetett helyzetben van. Sok-sok ajándék hull a lába elé. Fölfedezheti az áldást ott is, ahol más nem látja. A Mester jelenléte örömmel és hittel ajándékozza meg. Sok lehetõsége van tehát, hogy a rábízott feladatokat jól végezze el. E sok-sok lehetõség és ajándék fényében kérdezi meg majd egykor a Mester: mit tettél az életeddel? Hol vannak a rád bízottak? Megõrizted-e õket épségben a számomra? Mit felelsz majd, te tanítvány…?
A nap éneke:
KRISZTUSÉ ÉLETED?
1. Krisztus testének tagja vagy már,
Tőled az Isten már többet vár.
Várja, hogy szolgáld, amíg lehet,
Ki tudja, meddig tart életed?
2. Testvéred néha úgy látod tán,
Megbotlik gyakran, s más úton jár.
Várja őt Jézus, segítsd oda!
Hadd tegye szentté az ég Ura!
3. Ifjú, mért mondod: gyenge vagyok?
Azt mondja Jézus: erőt adok!
Ő megy előtted. Bízd Rá magad!
Erőt a harcban csak Jézus ad.
4. Érezted sokszor, Ő hogy szeret,
Ezért ma kéri az életed.
Szeress és szolgálj, amíg lehet,
Ki tudja, meddig tart életed!
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
