|
2011. december 15. csütörtök 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
„Nem olyan-e az én igém, mint a tûz – így szól az Úr –, vagy mint a sziklazúzó pöröly?”
Jeremiás 23:29
(Zisd 4:12; 2Kor 5:1–10; Ézs 44:21–28)
Magyarázat helyett a folytatás: „Ezért rátámadok az olyan prófétákra, akik egymástól lopkodják igéimet! – így szól az Úr. Rátámadok az olyan prófétákra (…), akik csak a szájukat járatják, és azt állítják, hogy az kijelentés. Rátámadok az olyan prófétákra, akik hazug álmaikat beszélik el (…), és félrevezetik népemet… Pedig nem küldtem õket, nem adtam parancsot nekik, és használni sem tudnak ennek a népnek – így szól az Úr.” (23:30)
A nap éneke:
IGÉMMEL MELLÉD ÁLLOK
1. Én zörgetek kegyelmed idején
Az ajtón, gyermekem.
Boldog, ki hallja szóm, siet felém,
S szívet nyit énnekem.
Ővéle együtt vacsorálok,
Igémmel is melléje állok,
Előtte feltárulnak az egek,
Én zörgetek, én zörgetek!
2. Én zörgetek, tekints meg engemet,
Lásd ezt a hű szívet,
E töviskoszorút, e sebhelyet,
S tied leszek, tied.
E forró vágy miattad éget,
Régóta úgy kereslek téged.
Ki a kereszten érted szenvedett,
Én zörgetek, én zörgetek!
3. Én zörgetek, ne mondd: a szél zörög
A száraz ágakon!
Én zörgetek, Isten, Ki szent, örök,
Igémet hallatom.
Most még jövök lágy suttogással,
Egykor talán viharzúgással.
Hidd, a szavam nem gyermekképzelet,
Én zörgetek, én zörgetek!
4. Én zörgetek, mint vendéged ma még
Ajtódon, gyermekem.
Egykor porsátorod omolva szét
Te zörgetsz majd nekem.
Ki enged itt az én szavamnak,
A mennyet én kitárom annak.
Ha ellenállsz, bezárom az eget.
Én zörgetek, én zörgetek!
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 16. péntek 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
„Ne vedd ki számból teljesen az igazság beszédét!”
Zsoltárok 119:43
(1Jn 4:1; Lk 22:66–71; Ézs 45:1–8)
A próféta egyik kísértése, ha saját gondolatait adja elõ Isten igéjeként. De éppúgy veszélyes, ha nem meri kimondani az Istentõl kapott igét a hallgatók várható reakciója miatt. Ilyenkor joggal félhet, hogy Isten megvonja tõle az igazság beszédét.
A nap éneke:
JÓ ÉS SZENT AZ ÚR
Olyan jó, szent az Úr!
Olyan hű és nagy Ő!
Békesség Királya, örökké!
Ő az út, igazság, élet, feltámadás!
Csodálatos tanácsos, erős Isten,
Kezdet s vég, Ő minden!
Ő minden!
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 17. szombat 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
„Mint nemes vesszõt ültettelek el, mint igazán valódi magot. Hogyan változtál át idegen szõlõtõ vad hajtásává?”
Jeremiás 2:21
(2Tim 2:13; 1Thessz 4:13–18; Ézs 45:9–17)
Jeremiás a maga korában hûtlenné vált népének teszi fel ezt a kérdést. A 21. század egyháza vajon elháríthatja-e magától?
A nap éneke:
ISTEN KEGYELME RÁM TALÁLT
1. Semmim sem lenne magamtól nekem,
Isten kezéből van új életem.
Fenn hirdetem, bár érdemtelen:
Reám lelt az ingyen kegyelem.
Isten kegyelme rám talált,
Isten kegyelme rám talált,
Zengj, hálaének, az Ő szent nevének,
Hogy Isten kegyelme rám talált!
2. Voltam szegény, bűnben elsüllyedett,
Isten szívétől oly távol vetett.
Jött Jézusom s megfogta kezem,
Reám lelt az ingyen kegyelem.
Isten kegyelme rám talált,
Isten kegyelme rám talált,
Zengj, hálaének, az Ő szent nevének,
Hogy Isten kegyelme rám talált!
3. Nem könnyeimmel szereztem meg azt,
Irgalma adta az égi vigaszt.
Bűn terhe nyomta már életem,
Reám lelt az ingyen kegyelem.
Isten kegyelme rám talált,
Isten kegyelme rám talált,
Zengj, hálaének, az Ő szent nevének,
Hogy Isten kegyelme rám talált!
4. Hadd mondanom, míg szemem Rád ragyog:
Túlárad a szívem, boldog vagyok.
Mind e világon fenn hirdetem:
Reám lelt az ingyen kegyelem.
Isten kegyelme rám talált,
Isten kegyelme rám talált,
Zengj, hálaének, az Ő szent nevének,
Hogy Isten kegyelme rám talált!
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 18. vasárnap 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
Ádvent 4. vasárnapja
„Minek adnátok pénzt azért, ami nem kenyér, keresményeteket azért, amivel nem lehet jóllakni? Hallgassatok csak rám, és jó ételt fogtok enni!”
Ézsaiás 55:2
(Lk 3:12–13; Mt 11:2–10; 1Kor 4:1–5; Zsolt 85)
A próféta a babiloni fogságból való hazatérés ígéretéhez fûzi ezeket a bátorító mondatokat. Szükséges, mert a hetven évig tartó fogságban már jól berendezkedett nép aggódik, hogy amikor visszatérnek felégetett földjükre, nélkülözésben és nyomorban lesz részük. Mit ér az olyan szabadság, amelynek ára a létbiztonság elveszítése? A próféta sem azt mondja, hogy a szabadság nagyobb érték, tehát jogos elvárás, hogy a megélhetés biztonságát feláldozzák érte. Inkább azzal biztat, hogy az Úr ajándékai tökéletesek: ha szabadulást ad, akkor a jólét feltételeit is megteremti hozzá.
A nap éneke:
ÉN VELED VAGYOK
1. Ó, ne félj, ne rettegj, én veled vagyok,
Ím, e szó utamra csillagként ragyog.
Felhők közt, mint napfény, úgy tör át szavad:
Nem hagy el Megváltód, sohasem leszel magad.
Nem, soha magam, nem, soha magam,
Az Úr így ígérte ezt meg, soha nem leszek magam.
Nem, soha magam, nem, soha magam,
Az Úr így ígérte ezt meg, soha nem leszek magam.
2. Liljom elhervadhat és a rózsaszál,
Napfény elborulhat, ám egy bizton áll:
Jézus éltem üdve, én napsugaram,
Nem távozik tőlem, soha nem leszek magam.
Nem, soha magam, nem, soha magam,
Az Úr így ígérte ezt meg, soha nem leszek magam.
Nem, soha magam, nem, soha magam,
Az Úr így ígérte ezt meg, soha nem leszek magam.
3. És utam sötét bár s környez sok veszély,
Hangját egyre hallom: Gyermekem, ne félj!
S majd ha fönn a mennyben meglátom Uram,
Ujjongva kiáltom: Nem, Ő nem hagyott magam!
Nem, soha magam, nem, soha magam,
Az Úr így ígérte ezt meg, soha nem leszek magam.
Nem, soha magam, nem, soha magam,
Az Úr így ígérte ezt meg, soha nem leszek magam.
BÉKÉS ÁDVENTI VÁRAKOZÁST!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 19. hétfő 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
„Vizet fakasztok a pusztában, és folyókat a sivatagban, hogy inni adjak választott népemnek.”
Ézsaiás 43:20
(Mk 1:4; Lk 1:26–38; Ézs 45:18–25)
Isten népének meg kell tanulnia, hogy számára maga Isten az élet egyetlen valódi feltétele. Ha Isten velük, akkor az élet minden feltételét nélkülözõ pusztában is folyamként árad az éltetõ víz, de a kenyérnek se lesznek szûkében.
A nap éneke:
JÖJJ REMÉNYÜNK
1. Jöjj, reményünk, üdvünk, Jézus!
Kérünk, hozz megújulást!
Sír a lelkünk, a bűn mardos,
Tőled várunk gyógyulást.
2. Híveidnek erőssége,
Mentsd meg árva életünk!
A bűn éjét váltsd napfényre,
Üdvöt, békét hozz nekünk!
3. Üdvözítőnk, várunk téged,
Égi gyermek, nagy Király!
Íme, szívünk hódol néked,
Sóvárogva reád vár.
4. Bőven áraszd ránk kegyelmed,
Töltsd be szívünk örömmel!
Tedd áldássá hívő néped,
Országlásod jöjjön el!
AZ ÚR KÖZEL!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 20. kedd 12 éve, 5 hónapja
|
|
|
„Gedeon ezt mondta az Úr angyalának: Ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez?”
Bírák 6:13
(1Kor 13:9–10; 1Thessz 5:16–24; Ézs 49:1–6)
Gedeon magyarázatul hozzáteszi: „…eltaszított bennünket az Úr, és Midján kezébe adott!” Az angyal arról gyõzi meg, hogy az idegen iga nem Isten távollétének jele, hanem büntetésként kiszabott átmeneti állapot, amelybõl Isten hamarosan kiszabadítja õket. Nem azért, mert megtértek, hanem mert megbocsátott, és azt akarja, hogy térjenek meg! A bajoktól való megszabadulás sosem a megtérés jutalma, de gyakran megelõlegezett kegyelem, ami megtérésre ösztönöz.
A nap éneke:
ÍM JŐ KIRÁLYOD
1. Ó, Sion, ím, jő Királyod!
Mondj néki háladalt!
Tőle remélhetsz üdvöt s jót:
Áldd őt és magasztald,
Áldd őt és magasztald!
2. Mint Üdvözítőd jő hozzád
Megváltó kegyével,
Lelkednek éltet s tápot ád
Testével s vérével,
Testével s vérével.
3. Pásztorod ő és hűs forrás,
Dús kincsed s díszruhád;
Örömben, búban legjobb társ.
Ő éked s koronád,
Ő éked s koronád.
4. Szent vére árja megtisztít
Rút bűnnek szennyétől;
Lelkednek égbe ajtót nyit
Irgalma teljéből,
Irgalma teljéből.
5. Hívjad őt bízó lélekkel:
Ó, jöjj, Immánuel!
Hozzád az égbe vígy majd fel,
Hol lelkem nyugtot lel,
Hol lelkem nyugtot lel!
AZ ÚR KÖZEL!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
