|
2011. december 27. kedd 12 éve, 4 hónapja
|
|
|
„Krisztus Jézus megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult.”
Filippi 2:7
(5Móz 10:17; Lk 2:1–20; Tit 3:4–7; Lk 1:46–55)
Az õskeresztény Krisztus-himnusz a karácsonyi csoda titkát dicsõíti. Jézus személyében Isten lett emberré, hogy megmutassa az igaz emberséget. Tedd azért te is azt, amit Isten tett: légy emberré! Meglátod, csodák történnek majd körülötted.
A nap éneke:
HA REÁD GONDOLOK
1. Ha reád gondolok, ó, Betlehem,
Nagy öröm tölti el a kebelem.
Istenünk nagy kegyét itt láthatom,
Jézusom kegyelmét csodálhatom.
Fölvette a nyomort önkéntesen,
Megjelent egy kicsiny, szegény helyen,
Nem hiú pompa közt, nem gazdagon,
Pedig a menny üdve nála vagyon.
2. Ha reád gondolok, ó, Betlehem,
Vigaszom csakhamar én meglelem.
Hisz lehet helyzetem bármily szegény,
Meg nem vet Jézusom, jól tudom én.
Eljön ő szívesen meg nem utál,
Benne a szív hű barátra talál.
Ki értem fölvette a nagy nyomort,
Mostan is hű kezén ápolva hord.
3. Ha reád gondolok, ó, Betlehem,
Helyzetem csakhamar megérthetem.
Tán a szívem csupán egy palota,
Földi fény, dőreség, nagyzás hona?
Vagy pedig szívem kicsiny Betlehem,
S megszülettél benne, ó, Mesterem?
Jó tehát, üdvös és kívánatos:
Legyen a szív szelíd s alázatos!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 28. szerda 12 éve, 4 hónapja
|
|
|
„István Szentlélekkel telve az égre függesztette a tekintetét, és látta Isten dicsõségét és Jézust, amint az Isten jobbja felõl áll. Ekkor így szólt: „Íme, látom az eget megnyílva, és az Emberfiát, amint az Isten jobbja felõl áll.”
Apostolok Cselekedetei 7:55–56
(Zsolt 111:4; Jn 1:1–14; Zsid 1:1–6; Lk 2:29–32)
István látta a megnyílt eget. A karácsony nem múlik el. Jézus megnyitotta a menny ajtaját, és mi nap mint nap nyitott ég alatt élhetünk. A karácsony nem egyszeri, régmúlt történet, hanem olyan esemény, amely egyszer s mindenkorra megváltoztatta a világot, az életünket.
A nap éneke:
VIGASSÁGOS, HANGOS
1. Vigasságos, hangos, nagy örömünk támadt:
Megszületett Jézus a beteg világnak;
Felragyog immáron fényességes napja,
Isten irgalmának.
2. Örvendez a nap, hold, Csillagoknak ezre,
Örömükbe’ szerte fényességet hintve,
Hogy immár itt vagyon a mennyei váltság,
Bűnösök üdvére.
3. Ősszüleink egykor Isten szavát szegték,
Megízleltük értük a bűnnek keservét,
Míg e nap minékünk megmutatta végleg,
Mennyei kegyelmét.
4. Fénylik az új csillag, az angyalok szállnak,
Ékes dicséretet zengnek az Atyának,
Békesség örömét, örök üdvösséget,
Nékünk mindnyájunknak.
5. Azért mi is néki mindnyájan örvendjünk,
Született Krisztusnak vígan énekeljünk,
És az angyalokkal és a pásztorokkal,
Dicsőségét zengjük!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 29. csütörtök 12 éve, 4 hónapja
|
|
|
„Amikor a pásztorok meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet errõl a kisgyermekrõl kaptak.”
Lukács 2:17
(Zsolt 60:14; Jn 21:20–24; Ézs 52:13–53)
A pásztorok megmutatják nekünk, hogyan folytatódik a karácsony. Azok, akik átélték a csodát, továbbadják az örömhírt. A hír szájról szájra, embertõl emberig terjed. Továbbadjuk-e mi is a körülöttünk élõknek?
A nap éneke:
PÁSZTOROK, PÁSZTOROK
1. Pásztorok, pásztorok örvendezve
Indulnak Jézushoz Betlehembe
Hálásan hódolni a Kisdednek.
Ő hozott váltságot az embernek.
2. Angyalok szózata minket is hív,
Értse meg ezt ma is minden hű szív!
Betlehem Gyermekét mi is áldjuk,
Mint a hű pásztorok, magasztaljuk!
3. Üdvözlünk, Jézusunk, reménységünk;
Áldunk, hogy váltságot hoztál nékünk.
Hoztad a drága hit szép világát,
Megnyitod szent Atyád mennyországát.
4. Áldás és hódolat az Atyának,
Érettünk földre jött szent Fiának,
És a vigasztaló Szentléleknek,
Szentháromságban az egy Istennek!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 30. péntek 12 éve, 4 hónapja
|
|
|
„Magasztal, Uram, minden teremtményed, és híveid áldanak téged.”
Zsoltárok 145:10
(Jel 19:6–7; Mt 2:13–18; Ézs 53:7–12)
Ha a körülményeinkre nézünk, akkor van okunk a panaszra, a kesergésre. De ha arra nézünk, amit Isten tett értünk és velünk, megszületik szívünkben a hála, elkeseredett emberekbõl elégedett, boldog emberekké leszünk.
A nap éneke:
ÚJJÁTEREMT AZ ÚR MINDENT
1. Újjáteremt az Úr mindent,
Amint szava ígérte.
Annak, ki újjászületett,
Ebben van reménysége,
Azért bízva tekintünk ez új honra,
Melyet rendelt kegyelméből számunkra.
2. Ő letörli a könnyeink,
Ott nem rettent zord halál,
Bús gyász többé ránk nem tekint,
Kín és fájdalom, se vár;
Mindez bűnös földünkkel majd véget ér,
S örvendező ajkunkról új ének kél.
3. Új ég és új föld vár reánk,
Üdvöt adó békehon,
Ez lesz dicső, örök hazánk,
Küzdés után nyugalom;
Akkor majd az örök Isten lesz velünk,
S koronával cseréli föl keresztünk.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2011. december 31. szombat 12 éve, 4 hónapja
|
|
|
Óév napja
Pál írja: „Tele vagyok vigasztalódással, minden nyomorúságunk ellenére csordultig vagyok örömmel.”
2.Korinthus 7:4
(Zsolt 33:21; 1Jn 4:11–16; Ézs 54:1–10)
Sorsunk nehéz helyzeteiben kitõl kapunk vigasztalást? Pál nem az abban való reménykedésbõl merít erõt, hogy majdcsak jóra fordulnak egyszer a dolgok, hanem abból, hogy Jézus vele van. Az õ szeretetétõl semmi el nem választhat minket.
A nap éneke:
ELFUTNAK ÉVEINK
1. Elfutnak éveink, nincsen itt maradás,
Ám karunk harcol a földiekért:
Pénz, siker, élvezet, min hiú ragyogás,
S közben a szívünk elvéti a célt.
Van ami szebb és nemesebb:
Mennyei kincs, amely értékesebb.
2. Nincs igaz szánalom: él aki ügyesebb,
Félelem gyötri a vént, a szegényt.
Gazdagok égnek ki gőgösen, üresen,
Eldobják életük, vesztve reményt.
Ám odafenn véglegesen,
Ítél az Úr egykor mindeneken.
3. Hirdesse életünk Mesterünk szavait,
Hallja meg, értse meg mind a világ!
Mind, ami szép, nemes, lelkeket szabadít,
Áradjon álltaluk egyre tovább.
Vár a szíve híveire,
Messzire távozott gyermekire.
A nap verse:
Túrmezei Erzsébet;
EGY ÉS EZER
(2. Péter 3:8)
Egy nap = ezer esztendő!
Egy nap… észrevétlen elsuhanó!
Nálunk semmibevetten tovaszállhat.
S ezer esztendő nálad!
Milyen egészen másképp járhat
isteni órád, Örökkévaló!
Ha te így méred időnk, életünk,
milyen súlya van minden pillanatnak!
Pillanatok éveket jelenthetnek.
Évek pillanattá zsugorodhatnak.
S mindegyikért felelősségre vonsz,
amikor számot vetsz velünk.
Egy nap = ezer esztendő!
Szívünkbe ezt a titkot mélyen írd be!
Segélj belesimulni terveidbe,
érezni súlyát minden pillanatnak!
Mindet szeretni és szolgálni adtad,
hogy így találjon: boldog szolgálatnak
– akár egész kicsinynek, akár nagynak –
hűségében az Úr, az Eljövendő!
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
2012. január 1. vasárnap 12 éve, 4 hónapja
|
|
|
Újév napja
„Aki minket veletek együtt Krisztusban megerõsít, Isten az.”
2.Korinthus 1:21
(Zsolt 46:8; Mt 5:38–48; Ef 6:10–17; Zsolt 42)
Mire jó a vasárnap? Miért kell a munkát szüneteltetni egy napig? – teszik fel egyre gyakrabban a kérdést. Miért nem lehet folyamatosan, megállás nélkül dolgozni? A mai ige talán választ ad kérdéseinkre. Mert benne megláthatjuk, hogy mi a vasárnap legfontosabb feladata. Az, hogy kizökkentsen minket a hét megszokott folyamatából, és Isten azért rendelte, hogy újra és újra megerõsítse bennünk azt az örömüzenetet, amelyen egész életünk nyugszik: Krisztus értem támadt fel a halálból!
A nap éneke:
MINDEN SZÍV, MINDEN NÉP
1. Minden szív, minden nép, hív ez ének:
Fordulj Isten arca felé!
Nincs Úr kívüle földön, égen,
Ő a szeretet a fény,
Ő a szeretet a fény.
Pirkad már, virrad már, hozsánna,
Egyhamar tündököl a dél,
És lesz a föld Krisztus országa:
Béke, szeretet és fény.
2. Minden szív, minden nép, hív e szózat:
Tárd ki Istennek magadat,
Engedd néki át minden utad,
Lelke diadalt arat,
Lelke diadalt arat!
Pirkad már, virrad már, hozsánna,
Egyhamar tündököl a dél,
És lesz a föld Krisztus országa:
Béke, szeretet és fény.
3. Minden szív, minden nép, halld e jó hírt:
A halálon van győzelem.
Krisztus csak az út, örök élet,
Vedd és a tied leszen!
Vedd és a tied leszen!
Pirkad már, virrad már, hozsánna,
Egyhamar tündököl a dél,
És lesz a föld Krisztus országa:
Béke, szeretet és fény.
4. Minden szív, minden nép, lásd Megváltód!
Összetörve bűn-rabbilincs.
Csak benne igaz a szabadság,
Mindig csak őrá tekints!
Mindig csak őrá tekints!
Pirkad már, virrad már, hozsánna,
Egyhamar tündököl a dél,
És lesz a föld Krisztus országa:
Béke, szeretet és fény.
A nap verse:
ÚJ ÉV MARGÓJÁRA
Új év küszöbét léptük át.
Nyomunkban egy megálmodott világ
szórja megannyi reménysugarát;
tüzet merít a múlt lángjából,
a régiek, jobbak emlékiratából.
Meríti, meríti s egyszer csak valami
megállásra kényszeríti.
Hol itt az új, a megtapasztalt, égi?
Elég volt már a szépszólamú imák üressége
s a magamutogatás áporodott levegője.
Ma újat kezdhetsz – mondja a Kegyelem –
S én magamhoz vonlak, gyermekem.
Naggyá akarsz lenni?
Légy kicsiny, és azzá válsz,
nem önerőből,
sem sors hozta szerencse folytán.
Maga a Király nyújtja ki kardját
s felken téged, mint szolgáját.
Szolgává? Hát nem lovaggá?
Én akár vezetném a zenekarát,
harcba szállnék tűzön-vizen át.
Szolgává? Hát nem lovaggá?
Szolgává. Nem lovaggá.
Ma újat kezdhetsz, gyermekem,
S magamhoz vonlak,
én, a Kegyelem.
|
|
Mi-Sa
|
|
|
|
|
Fórum
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
